A kötet a beszédpercepció mechanizmusa általános elméleti modelljét felhasználva empirikus adatok segítségével elemzi az anyanyelvi (magyar) és az idegen nyelvi (angol) dekódolási folyamatok közti kapcsolatot. Az eredmények az első és idegen nyelvi percepciós képességek szintjeinek szoros összefüggését igazolják. Mindezen eredményeknek több aspektusa nem csak pszicholingvisztikai szempontból, hanem az anyanyelvi nevelés és az idegennyelv-oktatás területén is nagy jelentőségű. A vizsgálat többek között rámutatott arra, hogy a beszédpercepciót olyan készség- és képességrendszerként értelmezzük, ami folyamatos fejlesztést igényel: az anyanyelvi beszédfeldolgozási képességek fejlesztése még az általános iskola felső tagozatában, ill. az idegennyelv-tanulás sikere érdekében is indokolt. Az idegennyelv-oktatásban pedig kiemelten fontos a célnyelvi beszédprodukció mellett a beszéd percepciós képességek (az észlelésé is) tudatos gyakoroltatása. A hatékony tanulásirányítás a tanár részéről abban áll, hogy a vizsgálatban feltárt tendenciákra, hibalehetőségekre, hibatípusokra és azok okaira tudatosan odafigyelve végzi ezt a fejlesztést. A könyv továbbá utat nyit afelé, hogy a modernkori tudás-alapú társadalomban, ahol a világról való tudásunk rendszerezésében és a világhoz való viszonyunk tisztázásában a verbalitásnak kitüntetett szerep jutott, az anya- és idegen nyelvi nevelés, elsajátítás és tanulás „autonóm” elméletei között közvetítés, átjárás jöhessen létre.
Ez is elérhető kínálatunkban: