Gitta könyve

Schőner Gitta 1929-ben, egy cipész hatodik gyermekeként született az akkor nagyjából 4 ezer fős határmenti Csengerben. A mélyen vallásos család a település 600 fős zsidó közösségéhez tartozott, akiket 1944-ben szinte egytől egyig deportáltak és csak alig néhányan tértek vissza. Gitta magát idősebbnek hazudva, és hihetetlen szívósságának, talpraesettségének köszönhetően túlélte Auschwitzot, a felszabadulást követően Svédországba került, majd egy rövid magyarországi kitérő után az akkor megalakuló Izraelben kezdett új életet, később pedig, már családanyaként, az Egyesült Államokban épített karriert. Muszájból megtanult németül, beszél svédül, héberül, angolul, de a magyar továbbra is a legkedvesebb, mert mint mondja, ez az egyetlen, amin igazán el tudja mesélni, mi minden történt vele és azt miként élte meg. Ezért is volt fontos, hogy könyve magyarul szülessen meg, ebben lett partnere a szintén Izraelben élő Shiri Zsuzsa szociológus-író. Gitta története maga a 20. század, amióta csak megszületett, az egész élete egy megállás nélküli nagy menet volt, sokszor egyik napról a másikra élve, tele megaláztatással, nélkülözéssel, veszteségekkel. Az emlékekből összeállított könyv mégis csupa energia és életöröm, tele őszinteséggel, bölcsességgel. Szabadságról, elfogadásról, vallásról, az egyén felelősségéről és a múlttal való szembenézés bátorságáról beszélgettünk a szerzőkkel.