A kötet egy átfogó politikai gazdaságtani elemzést nyújt
a rendszerváltás utáni magyar pénzügyi kapitalizmusról.
Legfontosabb gondolata szerint a magyar társadalmi-gazdasági
átalakulás paradigmák fogságában zajlott le: két egymással
szemben álló elitcsoport, ideológiai tábor és politikai irányzat
vetélkedése határozta meg a legfontosabb döntéseket. A pénzügyi
szabályozás és a bankrendszer tulajdonosi szerkezetének főbb
irányait a rendszerváltás utáni első húsz évben alapvetően a
modernizációs konszenzusként leírható paradigma határozta meg.
Ennek támogatói között megtalálhatók voltak piaci fundamentalisták
(akiket gyakran neoliberálisnak is hívtak), és olyan mérsékelt,
a szociális piacgazdaságban hívő modernizátorok, mint Horn
Gyula egykori miniszterelnök. Ezen időszakban e két elitcsoport
és ideológia koalíciója adott irányt a bankprivatizációnak vagy
a pénzügyi szektor adóztatásának. A modernizációs konszenzus
politikai támogatásának csökkenésével, valamint a 2000-es évek
végi nemzetközi pénzügyi válsággal ugyanakkor egy új domináns
paradigma emelkedett fel: a pénzügyi nacionalizmus. A könyv
bemutatja, hogyan alakult ki a magyar pénzügyi kapitalizmus e
két paradigma vetélkedéseként, elsősorban elit- és értelmiségi
csoportoknak kedvezve –
miközben a magyar állampolgárok
érdekei háttérbe szorultak.
Mező Gábor (1980) történész kutató, újságíró. Fő kutatási területe a posztkommunista hatalomátmentés, a rendszerváltás, illetve Magyarország 1945 utáni története. Eddig megjelent művei: A média len...
Online ár:
4 242 Ft
Eredeti ár: 4 990 Ft
Online ár:
4 675 Ft
Eredeti ár: 5 499 Ft
Bevezető ár:
3 832 Ft
Eredeti ár: 4 790 Ft
Online ár:
2 550 Ft
Eredeti ár: 2 999 Ft
0
az 5-ből
0 értékelés alapján