Egy nagy formátumú, biztos ízlésű irodalomtörténész esszéjét olvashatjuk ebben a kötetben. Schöpflin Ady kevés barátja közé tartozott, de írásában éppen az a rokonszenves, hogy nem hagyja magát belecsábítani azokba a közhelyekbe, amelyeket az irodalmi barátok nagy része el szokott mondani az alkotókról. Olyan sajátosságokra figyel fel, amelyek valóban érvényesek Ady költészetére, s amelyeket ő írt le először világosan és elfogulatlanul. A kötet élén Balogh Tamás esszéje Schöpflint, a Nyugat kiemelkedő kritikus-egyéniségét is közelebb hozza Ady mai olvasóihoz.
5
az 5-ből
1 értékelés alapján
Rövid kritikát írok: mit is olvassak még Adyról, mikor ebben a könyvben minden benne van? Sokat olvastam már Róla, de Schöpflin Aladár könyve minden mást üt.