Pirk János 1903-1989 - Megjelent 1000 példányban - Angol nyelvű összefoglalóval

Összefoglaló

Furcsa érzés, mikor egy idősebb mester, akinek közelében éltünk, gyakran láttuk, beszélgettünk vele, egyszercsak halálközelbe kerül. Akkor hirtelen eszünkbe jut az idő kérlelhetetlen múlása. Évtizedek szaladtak el. A lelkiismeret vág belénk, hogy mulasztásaink maradtak, amit nem is tudnék pontosítani, csak egy általános hiányérzet, egy mulasztásérzet lepi meg az embert mindazokkal szemben, akiket szerettünk és eltávozni készülnek, vagy már el is távoztak. Ez a könyv Pirk Jánosról szól. Ez is hiánypótlás, tisztelgés egy jelentős művész előtt, aki Nagybányáról indult és 1944-től Szentendrén élt és dolgozott 1989-ig, haláláig. Bár festészete nem igazodott a szentendrei festészethez, mégis a legjelesebb festői közé tartozik. Új, drámai színt hozott a szentendrei festészetbe. Rátalált egy gyönyörű szimbólumra, a magvetőre, amit élete végéig újra megfestett. Pirknél egy virágszál sem csak egy szépen megfestett virág, hanem mellbevágóan megszólít bennünket. Pirknél a pipacs olyan, mint Van Gogh-nál a napraforgó. A naprforgó kihívóan nagy és erős virág. A pipacs törékeny, pillekönnyű, piros szirmaival maga Pirk János. A pipacs nem a díszkertek virága, sem a virágüzletek dísze. Réteken, a paraszti munka közelében otthonos, a földmunkások által taposott mesgyék szegélyező virága. Pirk Jánosnak van egy közel életnagyságú női aktja. Ez is szimbólum erejű mű. Egyszerűen áll, készen a szerelemre és az anyaságra. A szerelemre utalást nem kacér pózzal jelzi, hanem egy szál virággal a kezében. Az egyik legszebb "Éva" ábrázolás. Kínálkozik a gondolat, hogy ezt a képet egy keretbe kellene komponálni az egyik Magvető képével. Egy "Ádám-Éva" újszerű ábrázolással szembesülnénk. Ádám ruhában, magvetőként "arcod verejtékével" szimbolizálná önmaga szerepét az Ádám-Éva szimbolikában. Pirk János a földi élet küzdelmét égi szférába tudta emelni nem mindennapi tehetségével, látomásos képi világával. Már Nagybányán csodagyerekként emlegették mesterei (emlékezik Barcsay Jenő). Németh Lajos szerint Pirk akvarellben verhetetlen. A dicséretben szűk szavú Bernáth Aurél a Fényes Adolf Teremben rendezett Pirk kiállításon a vendégkönyvbe ezt írta: "segítsük Pirket". Ezek a lelkes kifakadások nem voltak véletlenek, csak kár, hogy elfelejtődtek. Pirk János Tornyaiék, Tóth Menyhértek, Kohán Györgyök szívbéli rokona. A nehéz sorsot zokszó nélkül vállalta és viselte, mert hitt saját festészetének igazában és korszerűségében! Csak pirulva nézhetünk szembe önarcképeivel.