Kortárs magyar írók II. 1945-1997/BIBLIOGRÁFIA ÉS FOTÓTÁR/ K-Z

Összefoglaló

ELŐSZÓ
A kötet szerkesztője évek óta érzékeli az irodalmi bibliográfiák terén mutatkozó hiányt. A Magyar Nemzeti Bibliográfia hatalmas, ömlesztett adattömege és sok-sok kötete a nagyközönség számára nem hozzáférhető és nem kezelhető. A lexikonok adatai pedig sokszor hiányosak, ellentmondásosak. Ezért is született az a gondolat, hogy kiadjunk egy olyan szakkönyvet, kicsit rendhagyó bibliográfiát, amely rendszerezi, összegyűjti a lexikonok, szakkönyvek már közzétett adatait, és azokat szűkítve (az életrajzi részt elhagyva), másrészt bővítve, teljes műjegyzékre törekedve, a hibákat javítva, rendszerezett képet adjon a kortárs magyar irodalmi könyvkiadásról. Munkánkat az is motiválta, hogy máig sincs olyan bibliográfiánk, amely a műfordítókat is számon tartaná. Reméljük, a műfordítók, műfordításkötetek méltatlan mellőzöttségét sikerül enyhítenünk vállalkozásunkkal, mert meggyőződésünk, hogy a műfordításnak fontos szerepe volt és lesz az irodalmi értékek közvetítése terén. Sajnos, e tekintetben csak kísérletről beszélhetünk, hiszen az elmúlt 45 év műfordításainak teljes feltérképezése meghaladta lehetőségeinket. A gyűjtés csaknem tízévnyi munkát ölel fel; négy kérdőíves felmérést és néhány részpublikációt, mint például a Magyar Irodalom Évkönyve 1992-es és 1993-as kötetei. A bibliográfiai anyaggyűjtés 1997 decemberében zárult, de az 1998-ban adományozott díjakat és kitüntetéseket még fel tudtuk venni. Az 1998-ban megjelent műveket a második kötetben ismertetjük. A műcímek helyes közlésére, a kiadás évének esetleges korrekciójára törekedtünk, az alcímeket nem minden esetben közöljük, csak akkor, ha műfaji meghatározást is adnak. A legtöbb esetben autopszia alapján azonosítottuk, pontosítottuk a tételeket, címleírásokat, évszámokat. Természetesen ezt technikai okok miatt nem tudtuk minden esetben végrehajtani, s vannak ma már - vagy még - elérhetetlen, hozzáférhetetlen kötetek, s olyan is van, amelyről már csak hírt adhatunk. Az eltérő vagy helytelen adatokat hegyes zárójelben <*> a forrás megjelölésével helyesbítjük. A címszólista összeállításánál az 1945 után aktívan alkotó, publikáló írókat, költőket, műfordítókat, irodalomtörténészeket, nyelvészeket, etnográfusokat (amennyiben az irodalommal határos területen publikálnak), újságírókat, néhány esetben régészeket, művelődéstörténészeket vettünk figyelembe. Olyan alkotók adatait is összegyűjtöttük, akikről eddig sehol, semmit sem találhatott a kutató. Vannak esetek, amikor hosszas „nyomozás" után sem sikerült az írók, műfordítók születési (és halálozási) adatait megszerezni, ilyenkor a zárójelek között nem talál adatot az olvasó. Feldolgozásunkból kimaradt az egyházi irodalom döntő többsége, a tankönyvírók sora. Nem terjedhetett ki a munka az útleírások teljes körére, a sci-fire, az úgynevezett könnyű irodalomra. Célunk a szépirodalom viszonylag teljes feltérképezése - beleértve a határon túli magyar és a nyugati magyar irodalmat is. A szócikkek felépítése a következő: címszó, esetleges névvariánsok [eredeti név. írói név, álnév, amennyiben ezen a néven kötetet adott ki]; a címszót - zárójelben, dőlt betűvel a születési és halálozási adatok követik, kérdőjel utal a hiányzó vagy bizonytalan adatra, majd az illető tevékenységi köre következik. Szögletes zárójelben feltüntettük a külföldön élő alkotók jelenlegi vagy utolsó tartózkodási helyét Ahol tudtuk, a lakhelyváltozások évét is megadtuk. Az életrajzi adatokból csak a tudományos fokozatokat, díjakat kitüntetéseket emeltük ki. Ezzel igyekeztünk oldani a száraz bibliográfiai tételsort bár ez a gyűjtés is hiánypótló.