ELŐSZÓ
Az arab világ a hetvenes évtized elejétől-közepétől nemcsak a kérdéssel foglalkozó szakértők, de a széles közvélemény érdeklődésének is a fókuszába került. A világgazdaságban és a világpolitikában lezajlott események - mindenekelőtt az „olajárrobbanás" - amellett, hogy megerősítették az olajtermelő arab országok pozícióit, lehetővé téve számukra gazdaságaik példátlanul gyors ütemű fejlesztését, olyan széles körű „kisugárzó" hatásokkal is jártak, amelyek következményei a világgazdaság valamennyi régiójában érzékelhetők voltak.
Az európai szemlélő számára - a viszonylagos földrajzi közelség ellenére - a korábban jórészt csak az Ezeregyéjszakából ismert „mesés Kelet" világa mindig is távolinak, idegennek, titokzatosnak tűnt. Napjaink információáradata sem segíti elő az arab világ jobb megértését, hiszen az események önmagukban nem szolgáltatnak magyarázatot a miértekre, a háttérben húzódó mozgatórugókra, összefüggésekre. A felgyorsult életmód, a távolságok lerövidülése, korábban nehezen elérhető vidékek és országok viszonylag könnyen megközelíthetősége nyomán nő azok száma, akik személyesen is megfordulhattak valamelyik arab országban, ugyanakkor mind több arab tartózkodik hosszabb-rövidebb ideig hazánkban is. Vissza
TARTALOM
Bevezetés 9
I. „Arab nemzet", arab világ 13
II. Az arab társadalom és gazdaság fejlődéstörténetének kérdéséhez 26
1. Néhány gondolat az arab fejlődéskutatások sajátosságairól 26
2. Az arab társadalom és gazdaság fejlődésére vonatkozó nézetekről 33
3. A „tradicionális" arab társadalom és gazdaság fejlődésének fő szakaszai 44
a) A fellendülés időszaka (VII-X. század) 47
b) A „stagnálás" évszázadai (X-XIX. század) 51
4. A „prekoloniális" arab világ jellege 56
a) A kereskedelem szerepe 56
b) Mezőgazdaság, földviszonyok 62
c) A „stagnálás" értelmezése 66
5. A külföldi tőke ellentmondásos szerepe: ütközés a „Nyugattal" 70
III. Az arab gazdaság és társadalom a nyolcvanas években 77
1. A gazdaság és a nem gazdasági tényező szerepe a fejlődésben 77
2. A „modernizációs krízis" kialakulása: „modernizáció" és „tradicionalizmus" 80
3. A gazdaság szerkezeti torzulásai 85
a) Gazdasági növekedés, gazdasági struktúra 86
b) „Modern" szektor, „tradicionális" szektor, gazdasági integráltság 90
c) Informális szektor 99
d) Az állam szerepe a gazdaságban: tervezési mechanizmus 104
e) A gazdaságfejlesztés irányai 113
f) Az iparosítás „motorjai": a szénhidrogénszektor, a vas- és acélgyártás 119
g) Mezőgazdaság: az élelmiszer-probléma éleződése 131
h) Pénzügyek, bankrendszer: létezik-e arab pénz- és tőkepiac? 141
i) Technikai kultúra és az „emberi tényező" 147
4. A társadalmi viszonyok sajátosságai 160
a) A társadalmi folyamatok hatása a társadalmi tagozódásra 160
b) Az arab társadalmak főbb rétegei 170
c) A politikai hatalom és az „elit" 179
d) Urbanizáció, marginalizálódás 185
e) Szociális helyzet, életmód („arab jóléti állam"?) 191
5. Az arab világ társadalmi-termelési viszonyairól: aszimmetriák és
egyenlőtlenségek 196
IV. Az arab Kelet integrálódása a nemzetközi munkamegosztás rendszerébe 202
1. Világgazdasági pozíciók 202
2. Gazdasági függőség: interdependencia vagy aszimmetria? 206
a) A külföldi tőkéhez való viszony változásai 208
b) Tényezőáramlások 215
3. A centrum-periféria viszony új szakasza? 236
V. Egység és differenciálódás 242
1. Arab egység: illúzió vagy realitás? 243
a) A régiónál izmus erősödése 243
b) Regionális integráció vagy kollektív önerőre támaszkodás 245
c) Az arabközi együttműködés a gyakorlatban; „arab gazdasági egység"? 250
2. Az arab világ differenciálódása 255
a) A differenciálás (tipizálás) tényezői 256
b) Differenciálási kísérletek 258
c) Az arab gazdaságok típusai 264
d) Fejlődési utak, társadalmi-politikai irányvonalak 274
3. A differenciálódás mögött rejlő azonosságok 276
VI. A felzárkózás lehetősége: az arab éthosz és a fejlődés 279
Online ár:
1 100 Ft
Online ár:
890 Ft
Online ár:
4 890 Ft