Hindu tenyérjóslás

Összefoglaló

Ellentétben a nyugati világgal, amely a tenyérjóslást babonának tartja, Indiában a kéz- és a testjelek vizsgálatát mindmáig komoly tudománynak tekintik. Az indiaiakat már jóval az időszámítás előtti időkben foglalkoztatta a tenyér vonalainak tanulmányozása, s noha a kézjóslás eredete tisztázatlan, feltételezhető, hogy a kiromantia szülőhazája India. A hinduk több ezer éves Védáiban utalás található a test- és kézjelek megfigyelésére. Az ősi szent írásokból kiderül, hogy az ember külső megjelenésének vizsgálatával foglalkozó fiziognómiai tudomány, a szamudrika sásztra részeként indult önálló fejlődésnek a tenyérolvasás, a háth szamudrika sásztra. E könyv a Kárttikeja rendszert követi, azonban kizárólag csak a kézre, mindenekelőtt a tenyérre vonatkozó ismereteket tárgyalja. Ez a fajta tenyérjóslás elsősorban Dél-Indiában terjedt el, különösen kedvelt a Malabár- és a Kovalam-parton, ahol ma is sokan gyakaorolják. A Kárttikeja szisztéma szerint Isten a Dharma (erkölcs, hit, vallás) és az Adharma (erkölcstelenség, hitetlenség, vallástalanság) következményeit minden egyes ember esetében a testen található vonalak segítségével állítja reflektorfénybe. Mivel a kéz kitüntetett szerve a testnek, ezért a tenyér vonalai mint elsődleges indikátorok, speciális jelentőséggel bírnak. Ebből adódóan a hibátlan tenyérvonalak kedvező eseményeket, míg a hibásak az ellenkezőjét jelzik. Vissza
TARTALOM
Az indiai fiziognómia és kiromantia eredete 5
A Kárttikeja fiziognómiai rendszer lényege 7
A tenyér általános geográfiája 10
A várható élettartamra utaló kézjelek 15
A tenyér vonalai 17
A hüvelykujj vonalai 31
A mutatóujj vonalai 38
A középső ujj vonalai 46
A gyűrűsujj vonalai 51
A kisujj vonalai 54