Írók, könyvek, kiadók - Egy magyar könyvkiadó emlékiratai I-II.

Összefoglaló

Az Írók, könyvek, kiadók – Egy magyar könyvkiadó emlékiratai több szempontból is érvényes mű a mai olvasó számára. Bemutatja egy magyar könyvkiadó fejlődését a korabeli piaci viszonyok között, tanulságokkal a mai olvasónak, hiszen kísérteties hasonlóságot láthatunk az akkori és a mai állapotokban. A magyar könyvipar kialakulásának kezdeti időszakát ismerhetjük meg, a „ráismerés” örömét érezve. Irodalomtörténetileg is érdekes adalékokat közöl nagy klasszikusaink és kiadójuk kapcsolatáról, a terjedelmes Jókai, Mikszáth, Ambrus Zoltán fejezetekben, de a könyvsorozatok kialakításának, megszűnésének körülményeiről írottak is rávilágítanak a korabeli irodalmi élet sajátságaira. Az irodalmi intézményrendszer részeként a kiadó az olvasó és a szerző közötti összeköttetést teremti meg, emiatt munkáját, tevékenységét nem lehet csupán gazdasági kategóriák használatával leírni: a kiadói munka szellemi, kulturális természetű is, erre is például szolgál Révay Mór János tevékenysége. A korszak és az emlékirat tartalma által kijelölt terület kutatói a mai napig forrásmunkaként kezelik Révay Mór János emlékiratát gazdag anyaga és unikális jellege miatt: ekkora időszakot átfogó, és a magyar könyvkiadás történetében ilyen meghatározó szerepet játszó cég történetének leírásához hasonló mű nem született több. A Révai Testvérek Rt. nem szűnt meg a szerző halálával, csupán a jogutód Szépirodalmi Könyvkiadó rendszerváltást követő széthullása fejezte be történetét, de nyomaival ma is minden antikváriumban találkozhatunk. Az Írók, könyvek, kiadók eredetileg két nagyalakú kötetben, (396+458 oldalon, 68 szövegképpel és 17 képmelléklettel), jó minőségű papíron, félbőr kötésben, név- és tárgymutatóval ellátva jelent meg. Látszik, hogy a Révai Testvérek Rt. reprezentatív kiadványként akarta közreadni vezetője emlékiratát. Valószínűleg nem lehetett túl magas a példányszáma megjelenése idején sem, az azóta eltelt idő miatt pedig egyre kevésbé hozzáférhetőek példányai könyvtárakban vagy antikváriumokban. A kiadvány jellegzetességei kijelölik mai közreadásának módját: illusztrációi kizárólag reprint eljárással ismételhetőek meg. Egy szűkebb kör aktív érdeklődésére tarthat számot: történészek, irodalomtörténészek, könyvszakmai olvasók, kutatók mellett a könyvtárak és a bibliofil könyvgyűjtők képezhetik közönségét. A mű ugyanakkor forrásmunka jellege miatt érdemes rá, hogy a mai olvasó számára is könnyebben hozzáférhetővé tegyük.