Új városvédő beszédek

Összefoglaló

Engedjék meg, hogy bevezető soraimat egy vallomással kezdjem: 1980 óta Budapestet - sőt, jószerivel az egész országot - Ráday Mihály szemével látom. Nem csak azt, amit gyógyíthatatlan pesszimizmusának álcázott optimizmusában unokáink sem fogják látni jóslattal címkéz, hanem azt is, amit országjáró útjaimon már jómagam is azzal a kimondatlan gondolattal nézek: vajon látta-e Rádayi írt-e róla. Rádayi Ami mögött ott bujkál a remény. Ha eddig nem írt és nem beszélt róla, előbb vagy utóbb mégiscsak írni és beszélni fog. Mert ha igen, talán mégis látni fogják az unokáink. Hiszen nagyon érdemes rá. Hogy észrevegyük, és tegyünk róla, hogy megmaradjon. Ráday szavának igenis súlya van. Többek között éppen azért, mert immár huszonegy esztendős fáradhatatlan munkája nyomán jószerivel valamennyien az ő szemével látjuk épített örökségünket. Ez a könyv a befejezhetetlenség könyve: soha nem érünk a végére, és magunknak kell tovább írnunk, abban a tudatban, hogy kötetbe foglalni mindent, ami megőrzésre érdemes, lehetetlen. De aminek a megmaradásáért akkor is felelősek vagyunk. - Göncz Árpád 1987-ben rábeszéltek, próbáljam meg elérni, hogy a városvédő televíziós műsorok szövegei és a témákat érintő képanyagok hozzáférhetőek legyenek könyv alakban is. A szó elszáll, az írás megmarad - mondták. Szót Fogadtam. Azóta eltelt sok-sok év, és sok minden megváltozott. De ez a műsor és a vele párhuzamosan írt újságcikkek következetes, periodikus megjelenése nem. Megváltozott az ország társadalmi rendszere, s azóta is sok víz lefolyt (néha túl sok is) a Dunán, a Tiszán... Megváltozott a hazai televíziózás, s ezzel együtt a tévénézés szokása is. Viszont az ország épített örökségének megóvása továbbra is fontos feladat, vagy legalábbis én hiszek abban, hogy annak kell lennie. Elkészült tehát, s az önök kezébe került a Városvédőbeszédek Folytatása, az elmúlt több mint 13 év krónikája. Most, mindenesetre, itt ez a vaskos könyv. Tartalmazza az Unokáink sem... adásait mind, s az általam írt újságcikkek legtöbbjét, valamint néhány olyan megszólalást is, amikor résztvevő, riportalany voltam mások műsorában, de az ott elhangzottak szorosan összefüggnek a műsorsorozat, illetve e könyv témáival.