A Magyar Nemzeti Múzeum alapítása óta
eltelt két évszázad alatt hatalmas mennyiségű,
zömében páratlan és pótolhatatlan
tárgyi és dokumentációs anyag gyűlt össze
az intézményben. Igaz ez akkor is, ha figyelembe
vesszük, hogy a 19. század utolsó
harmadától egyes gyűjteményei, mint
önálló múzeumok (Iparművészeti Múzeum,
Néprajzi Múzeum, Természettudományi
Múzeum, Szépművészeti Múzeum) mű-
ködtek tovább. Kiválásuk során a gyűjtőkö-
rükbe ítélt műtárgyakat is magukkal vitték,
bár ennek a döntésnek átgondoltságát és
szakszerűségét egyes esetekben még ma
is vitatják. Arról sem szabad megfeledkeznünk
a régészeti leletek és a műtárgyállomány
számbavétele során, hogy a második
világháború alatt, Budapest ostroma idején
a bombázások, belövések és fosztogatá-
sok következtében szinte minden gyűjteményt
jelentős kár ért. Mindezek ellenére
bízvást állíthatjuk, hogy a Magyar Nemzeti
Múzeumban őrzött nemzeti kulturális örökség
nélkül csak hiányos ismereteink lenné-
nek a Kárpát-medencében a honfoglalás
előtt élt népek múltjáról és a magyarság
napjainkig tartó történetéről. Ugyancsak
nehezen vitatható az is, hogy a Nemzeti
Múzeum is hozzátett valamit a magyar és
az egyetemes kultúra gyarapításához, fejlesztéséhez
a mögöttünk hagyott kétszáz
esztendő során.
Ez a kiadvány azzal a céllal készült, hogy
számot adjon a Magyar Nemzeti Múzeumban
és vidéki filiáléiban (Vármúzeum
– Esztergom, Mátyás király Múzeum – Visegrád,
Rákóczi Múzeum – Sárospatak)
Pintér János
A nemzet múzeuma
őrzött és gondozott muzeális anyagokról.
Nem tekintettük feladatunknak az intézmény
történetének részletes feldolgozását
– elsősorban terjedelmi okokból –, hanem
arra törekedtünk, hogy a több mint 700
ezer darab régészeti emlékanyagot, a 320
ezret meghaladó numizmatikai anyagot,
a 110 ezer darab feletti emléktárgyat, a
félszázezernyi képzőművészeti alkotást,
a közel 700 ezernyi dokumentációs és
fénykép anyagot csoportosítva és egyúttal
részletesen bemutatva tárjuk az olvasó elé.
Szándékunk volt az is, hogy bemutassuk,
miként alakultak a múzeumba bekerült
műtárgyak gyűjteményekké, és ez utóbbi
anyaga, összetétele hogyan változott tartalmilag
és mennyiségileg. A műtárgyak
nagyobb részéről a nagyközönségnek
nincs tudomása, hiszen nem szerepeltek
a különböző állandó vagy időszaki kiállítá-
sokon, és a kiadványok sem tesznek róluk
említést.
A kötet elkészítése során határozott tö-
rekvésünk volt, hogy a könyv ne csak a
múzeumi szakmának szóljon, azaz ne magunknak
írjunk, hanem mindazoknak, akik
érdeklődnek hazánk kulturális öröksége,
értékei iránt. Az érdeklődés a társadalom
részéről jelentősen megnőtt az utolsó évtizedben,
még ha ez a látogatottságban
látványosan nem is jelentkezik. Ma már
Magyarországon is elfogadott álláspont,
hogy a múzeumoknak az emberek ismeretgyarapítási
igényeit kell kielégíteniük
magas színvonalon, kellemes, kulturált kö-
rülmények között. De a társadalom nemcsak
a látnivalókra, a „kirakatra” kíváncsi,
"A műgyűjtés - összegzés. Analízis és szintézis; az emberi gondolkodás mindennapi műveletei, melyek egybefonódnak a befogadás örömével, mint az egészséges életörömök legnemesebbikével és bizonyos k...
Online ár:
1 500 Ft