Logika - Az igazság elméletének alapvonalai (Logik - Grundzüge einer Theorie der Wahrheit) - Saját képpel

Összefoglaló

Ismertető: Igényes könyvkötői bekötésben - Tartalom:
A logika fogalma, feladata és módszere
A logika meghatározása 1
E meghatározás bővítése 1
A logika felosztása 2
A logika módszere 3
A logikai reductio kiinduló- és végpontja 4
A logika viszonya a többi tudományhoz 6
Tiszta logika
Az igazság fennállása
Az igazság időtlen permanentiája 7
Egy ellenvetés 7
Lét és érvényesség 8
A további fejtegetések tárgya 9
Az igazságok egységes rendszert alkotnak 9
Az igazság irányai: positiv, negativ és limitativ igazságok 10
Bármely igazság mindhárom iránnyal bír 11
Végtelen számú igazság van 12
Az igazságban mindig van egyetemesség 13
Az igazság mindennemű tárgyra vonatkozhat 14
Az igazság definitiója 14
Az igazság és a gondolat 15
A psychologismus 15
Egy ellenvetés 16
Az igazság és létező viszonya
Az előfeltételezettség 17
Az igazság mint a létező eszménye 19
Az igazság szerkezete
A probléma 19
Az igazság részei
Az igazság formája, tartalma, tárgya és ezek viszonya 19
Az igazságforma fajai: logisma, tétel és syllogismus 21
Az igazságtárgy fajai: valóság, relatio és osztály 21
Az érvényesség mozzanatai 22
A logikai alapelvek
A logikai alapelvek határozmányai 23
Az azonosság elve 25
Egy ellenvetés 26
Az összefüggés elve 27
Az összefüggés elvének viszonya az azonosság elvéhez 27
A principium rationis sufficientis 28
Az osztályozás elve 28
Az osztályozás elvének viszonya a másik két logikai alapelvhez 29
E principium felismerése Platon eszmetanában s a "dictum de ombe et nullo" szabályában 30
Összefoglalás. A logikai alapelvek corollariumai 32
A sorozatszerűség tétele 32
A correlativitas tétele 34
A rendszerbetartozás tétele 35
Az egyenlőség tétele 37
Összefoglalás 37
A tudomány problematikája 38
Folytatás 39
A logika problematikája 40
Történeti áttekintés 41
A logisma
Bevezetés 45
A logisma fogalmának felmerülése 46
A logisma mibenléte 46
Fogalom és logisma 47
A logisma igazsága 48
A logisma alkatrészei 48
A logismák felosztása tárgy szerint 49
Ontológiai logismák 49
Relatiós logismák 49
Prinipalis logismák 49
A logismák felosztása tartalom szerint 52
Hyletikus logismák 52
Schematikus logismák 52
Formalis logismák 53
A logismák felosztása kör szerint 53
Egyes logismák 53
Többes logismák 54
Egyetemes logismák 55
A logismaviszonyok 55
Az identitas esetei 56
A coordinatio esetei 57
A subordinatio 58
Egy ellenvetés 60
A logismaviszonyok schémája 60
A jelentés 62
A vonatkozás 63
A rendszertani hely 63
Logisma és plátói idea 64
A tétel
Tétel és ítélet 65
A tétel mibenléte 65
Az igaz tétel kritériuma 66
A tétel alkotórészei 66
A tétel alkotótényezői 67
Tételfajok az S tárgya szerint 68
Tételfajok az S tartalma szerint 69
Tételfajok az S köre szerint 70
Tételfajok a P tárgya szerint 71
Tételfajok a P tartalma szerint 72
Tételfajok a P köre szerint 73
Tételfajok a kiegészítés módja szerint 75
Tételfajok a feltételezettség szerint 75
Tételfajok az érvényességi fok szerint 76
Tételfajok a függés szerint 77
Tételfajok szerkezet szerint 79
Tételfajok objectivum szerint 81
Tételfajok irány szerint 83
A tételfajok kombinációja 84
A tételviszonyok problémája 85
A kiegészítő tételek 86
A kompatibilitas és inkompatibilitas a hagyományos logikában 87
A tétel transfiguratiói 88
A conversio 89
A transformatio 90
A transmutatio 92
A kompatibilitas és fokozatai 92
A teljes kompatibilitas 92
A részleges kompatibilitas 94
A teljes inkompatibilitas 95
A conversio, a transfiguratio és a kompatibilitas törvényeinek végső alapja 96
Az absolutum kérdése a tétel elméletében. Autonom és heteronom tételek 97
A tétel rendszertana. Átmenet a syllogistikára 97
A syllogismus
Az alapkérdések 97
A syllogismus alkatrészei 97
A syllogismus mibenléte 98
A syllogismus távolabbi alkatrészei 98
A syllogismus három lehetséges alakja 100
A három figura 100
A syllogismus egyetemes törvényei 101
A modus 104
Az első figura modusai 105
A második figura modusai 106
A harmadik figura modusai 108
A modusok értéke 109
A homolog syllogismusok 110
A sorites 111
A kiegészítő syllogismusok 112
A syllogismusviszonyok táblája 113
Kategorikus, hypothetikus és disjunctiv syllogismusok 114
E syllogismusok összefüggése a log. alapelvekkel 115
Problematikus, assertorikus és apodiktikus syllogismusok 116
Történeti áttekintés 118
Alkalmazott logika
Gondolkodástan
A feladat 130
Associativ és apperceptiv gondolkodás 130
Megismerés és igazság 131
Az apperceptio műveletei 132
A logikus gondolkodás 133
A logikai szabály 134
Az ítélet 135
Tagadás és elhatárolás 136
A helyes ítéletalkotás szabályai 137
Az első szabály 137
A második szabály 138
A harmadik szabály 138
A fogalom 139
Konkrét és absztrakt fogalom 141
A fogalomalkotás mint lényegismeret 141
A helyes fogalomalkotás első szabálya 144
A második szabály 144
A harmadik szabály 145
A következtetés 145
A következtetés első szabály 145
A második szabály 147
A harmadik szabály 147
A megismerés 149
Intuitio és megismerés 149
A valódi megismerés 150
A tudás 151
A bizonyosság 152
Hit és tudás 153
A megismerést tudássá fokozó műveletek 154
A definitio 154
A definitio határa 155
A definitio fajai a genus proximum szempontjából 156
A differentia specifica szempontjából 156
Az azonosító művelet szempontjából 157
A definitio értéke 158
A definitio szabályai 158
A magyarázat mibenléte 160
Az alkotórészekből való magyarázat 160
A relatiós magyarázat 160
Az osztályozó magyarázat 161
A magyarázat szabályai 161
Az osztályozás mibenléte 162
A kategorizálás 163
A gyüjtés 164
Az osztályközti viszony megállapítása 164
Természetes és mesterséges osztályozás 165
Classificatio és partitio 166
Az osztályozás szabályai 167
A bizonyítás 167
A bizonyítás feltételei 168
A bizonyítás főszabálya 169
Tudománytan
Tudományos rendszertan
A tudomány fogalma 170
A tudomány fogalma s az igazság természete 170
A tudományok alapfelosztása
A valóságtudomány 171
A mathematika 172
A philosophia 172
A további tagozódás alapja
A valóságtudomány részei 173
A történelem 174
A leírótudomány 177
A törvénytudomány 179
Természettudomány, psíchologiai és szellemi tudomány 180
A valóságtudomány végső előfeltevése 181
A világ értékei 183
A mathematika részei és előfeltevése 184
A philosophai részei és előfeltevése 185
Összefoglalás 185
Tudományos módszertan
A módszer fogalma 185
A három alapmódszer 186
Az inducito 187
A történeti inductio 187
Az osztályozó inductio 188
A törvénykutató inductio 189
Kisérlet és megfigyelés 191
Az inductio előfeltevései 192
John Sturart Mill inducito-elmélete 193
W. Hamilton 196
Stanley Jevons 196
Fries 198
E. F. Apelt 199
Lotze 201
Sigwart, B. Erdmann, Lachelier 203
A deductio elmélete 204
A deductio fajai 205
A reductio mibenléte 206
A reductio fajai 208
A reductio lépései 210
A reductio történetéhez 211
A módszeres kutatás segédeszközei 212
A hypothesis 212
A fictio 213
A theoria 214
Ismeretkritika
Az ismeretkritika problémái 215
A megismerés határai 216
A megismerés módjai 217
A megismerés akadályai 218
A logikai relativismus önellenmondásai 219
A megismerés a szeretet egy formája 220
Aristoteles, Leibniz és Kant 221
Névmutató 223
A mű kivonata német nyelven 227- További ismertető: "Belelapozás".