Ritkaság, hogy egy könyv vezesse több országban egyszerre, szinte az összes fontos sikerlistát. A New York Timesét, az Amazonét és a BarnesandNoble-ét, például. Az végképp szokatlan, hogy ezt egy debütáló író tegye.
2015 elején Paula Hawkins regénye berobbant az angolszász piacokra. Ahogy Stephen King fogalmazott, ebben a történetben csak fokozódik és fokozódik a feszültség. Nem véletlenül hasonlítják Hitchkockhoz és Agatha Crhristie-hez az írót, a Gone girlhez a történetet.
Rachel ingázó, minden reggel felszáll ugyanarra a vonatra. Tudja, hogy minden alkalommal várakozni szoktak ugyanannál a fénysorompónál, ahonnan egy sor hátsó udvarra nyílik rálátás. Már-már kezdi úgy érezni, hogy ismeri az egyik ház lakóit. Jess és Jason, így nevezi őket. A pár élete tökéletesnek tűnik, és Rachel sóvárogva gondol a boldogságukra.
És aztán lát valami megdöbbentőt. Csak egyetlen pillanatig, ahogy a vonat tovahalad, de ennyi elég.
A pillanat mindent megváltoztat. Rachel immár részese az életüknek, melyet eddig csak messziről szemlélt.
Meglátják; sokkal több ő, mint egy lány a vonaton
Paula Hawkins a teljes ismeretlenségből robbant be az irodalmi köztudatba, A lány a vonaton című regénye (kritikánk róla ITT) külföldön és itthon is hosszú hetekig vezette az eladási listákat (több mint 20 millió példányt adtak el belőle), film is készült belőle Emily Blunt főszereplésével, hamarosan pedig itt az új könyv, a Víz mélyén (melybe ITT olvashattok bele). Paula Hawkins a BBC egyik rádióműsorában írási tippeket osztogatott, amit ITT lehet meghallgatni, de röviden mutatjuk a lényeget:
Cormoran Strike magánnyomozó épp a családját látogatja meg Cornwallban, amikor egy nő a segítségét kéri az édesanyja, Margot Bamborough ügyében, aki rejtélyes körülmények között tűnt el 1974-ben. ...