5 db könyv a buddhizmusról: A ​boldogság művészete - Kézikönyv az élethez + Száműzetésben ​– A tibeti dalai láma önéletírása + Buddha ​élete és tanítása + Kelet ​mágusai - Tibet misztikája és csodái + Mandragóra ​I-II. – Tibet / India

Összefoglaló

5 mű 6 kötetben.

A ​boldogság művészete - Kézikönyv az élethez (Trivium Kiadó, 2001, 240 oldal)

A ​könyv beszélgetés Őszentségével, aki rendkívüli képességekkel, intelligenciával, remek humorral, derűs nyugalommal van megáldva. „Hiszem, hogy életünk célja a boldogság keresése. Ez világos. Akár van vallásos hitünk, akár nincs, akár ebben vagy abban a vallásban hiszünk, mindannyian valami jobbra törekszünk az életben. Ezért azt hiszem, hogy az életünk meghatározó célja a boldogság felé való haladás.” – Dalai Láma
Ebben a könyvben a nyugati pszichológusnak a dalai lámával készített interjúsorozata arról szól, hogy a keleti és a nyugati ember által képviselt hitelvek hogyan ütköznek vagy hogyan egyeztethetők össze. A dalai lámával folytatott beszélgetésből kiderül, miként küzdhetjük le belső békénk megteremtésével mindennapi félelmeinket, depressziónkat, dühünket, aggodalmaskodásunkat, negatív szemléletmódunkat. Az ő megközelítési módja sokkal szélesebb és összetettebb szemléleten nyugszik, amely magába foglal minden kis részletet, mind azt a lelki gazdagságot és összetettséget, amit az élet kínál. Érveléséből a remény és a mérhetetlen szeretet hangja szól. Módszere a józan érveken, a közvetlen tapasztaláson, az alapvető hitek során alapszik: hit minden emberi lény jóságában, az együttérzés értékében, a jóindulat erejében. Nézetei a 2500 éves hagyományban gyökereznek, amit azonban áthat a józan ész és a modern problémák iránti kifinomult érzékenység. Ennek végeredménye az a bölcsesség, ahogy egyszerre közelít derűlátóan és realisztikusan az emberi problémákhoz.



Száműzetésben ​– A tibeti dalai láma önéletírása (Írás Kiadó, 1990, 290 oldal)

Ez a szórakoztató könyv a világ egyik legismertebb emberének önéletrajza. Tibet vallási vezetője szellemes, művelt ember, aki „istenné válása” ellenére megmaradt a tibeti parasztember fiának, akinek született. Talán éppen ez a titka annak, hogy mára az egyik legnépszerűbb ember a világon. Gondolatainak, politikai szereplésének, de még vallási tanításainak is egyszerűsége és közvetlensége ad hitelt. Ez a könyv életének részletes és pontos elbeszélése. A filmekből (Hét év Tibetben, Kundun) ismert történeteken kívül arról is olvashatunk, mit gondol a dalai láma a nyugati civilizációról, szexualitásról, gyógyászatról, természetről stb. Külön fejezet szól a buddhista mágiáról és misztikáról.


Buddha ​élete és tanítása (Impresszum Kiadó, 288 oldal)


E ​könyv különös szellemi kaland, megjelenése óta a házikönyvtárak féltett kincse, antikváriumokban reménytelenül előjegyzett tétel. Eredeti, s valószínű mai sikerét egyaránt az elfogulatlan megközelítéssel párosuló fölényes anyagismeret eredményezi.
Szerzője Schmidt József (1868-1933) egyetemi tanár, az MTA levelező tagja, aki tudományos, írói és műfordítói munkásságának jelentős részét szentelte a klasszikus indiai irodalom, filozófia és vallás bemutatásnak. Könyvet írt többek között az ó-ind epikáról, a szanszkrit irodalomról, önálló kötetben foglalta össze az indiai filozófia irányzatait, és egyebek mellett máig az ő fordításában olvasható a Pancsatantra.
E kiváló művek sorába illeszkedik az 1920-ban megjelent Ázsia világossága című tanulmánya, amelyben közérthető és jól áttekinthető összefoglalását adja a buddhista vallásnak. Ír benne a vallásalapító életéről és tevékenységéről, ismerteti a buddhizmus tantételeit, fő parancsolatait, fontosabb irányzatait, és külön fejezetben mutatja be a buddhista egyház kialakulását és működését, a papi és szerzetesi élet kereteit, valamint a világi hívek vallási kötelmeit és szokásait.


Kelet ​mágusai - Tibet misztikája és csodái (K.u.K. Kiadó, 1993, 216 oldal)


Ki is valójában az Ember, honnan jött s hová tart?! Milyen felemelően könnyed őt Isten teremtményeként avagy az állatvilágból kinemesedett fajként számon tartanunk. Holott: az eredet kérdését talán megválaszoltuk ugyan, ám váltig megmaradt a dilemma – ki is valójában az ember?
Az emberiség kollektív emlékezete ugyanis a képzelettel alig követhető múltról vall. Mesék, legendák, mondák hagyományozzák ránk valaha volt korok csodás alakzatú és képességű hőseinek cselekedeteit, a huszadik századi elme zavart igyekezettel magyarázza a Nazca-fennsík óriás rajzolatait, a Daniken-hipotéziseket, az Ufo-jelenségeket, az Uri Geller-féle képtelen tárgyalakítást, a parapszichológia és a telepátia borzongatóan különös képességét.
Ki is valójában az Ember, honnan jött s hová tart?! Lényének törvényektől eltérő különössége, vagy éppen változatlan lényegének elfeledetten szunnyadó s csak néhány kiválasztottban felszínre türemkedett képességei nyilatkoznak meg e csodatevőkben és csodáikban?!



Mandragóra ​I-II. – Tibet / India - Kultúrtörténeti tanulmány, különös tekintettel a varázslásra és gyógyításra (Gondolat, 1979, 706 oldal)


A ​varázslás kuruzslás és orvoslás minden időben, minden helyen összefonódott egymással; tagadhatatlanul e három együtt teremtette meg a gyógyászatot. Nemcsak teremtette: alkotja ma is. Csak az arányai térnek el térben és időben; néhol, némelykor a varázslat uralkodik a tudomány fölött, másutt és máskor az egzakt, kritikus, tudományos szemlélet arat győzelmet a hiszékenységen. Az arányról szól ez a könyv: arról, hogy hol s miképp érvényesül a misztika, a mágia, hogyan hálózza be az ésszerű gondolkodást – és megfordítva: hol s hogyan aknázza ki az értelem a hiszékenység nyújtotta lehetőségeket. Ma a gyógyítás a technika bűvöletében él, hasznát és kárát egyaránt látja az elgépiesedésnek. A csodavárás sohasem tett jót az emberiségnek, ma különösen kiélezett a kettőssége. Hol nem segít a technikai csoda, ott a csalódott páciens hamar átbillen a mágia oldalára: ősi, népi, keleti, titkos tanokba veti bizalmát. Jogosan? Ha a nyugati könyvpiac burjánzó misztika-áradatát látjuk, azt hihetjük: jogosan. Ám a könyveknek nem a tömege, hanem az érvelése a mérvadó; bámészkodás helyett törekedjék arra az olvasó, hogy a józan értelem mérlegére téve, szűrje ki a misztikus tanokból a felhasználható, utasítsa el a képtelent, Gyógyemberek, vajákosok, kuruzslók, sámánok, orvospapok, látnokok és varázslók tudnak valamit, amit a gépek nem – de ez a „valami” ne homályosítsa el a látásunkat, ne essünk oktalanul a miszticizmus csapdájába. A Mandragóra nem a hitetlenség, hanem a kételkedés könyve. Arra tanít, hogy mielőtt bármit elhiszünk, használjuk az eszünket.