Levél egy meg nem született gyermekhez - Saját képpel

Összefoglaló

Ismertető: Oriana Fallaci Firenzében született 1929-ben. Újságíróként rengeteg híres személyiséggel, politikussal, művésszel készített interjút.

Regényeit, riportkönyveit számos nyelvre lefordították. A magyar olvasók többek között a Ha meghal a nap, a Pénelopé a háborúban és az Insallah című könyvek révén ismerhették meg. – „Ma éjjel tudtam meg, hogy vagy: egy csöppnyi élet a semmiből” – kezdi születendő gyermekéhez intézett monológját Fallaci önéletrajzi ihletésű könyvének hősnője. A felfedezés nyomán ezernyi kérdés fogalmazódik meg benne: Mi a szeretet? Mit ér a család? Mely pillanatban kezdődik az emberi élet? Férfinak jobb-e születni vagy nőnek? Hogyan egyeztethető össze egy nő életében a hivatás és a gyermekvállalás? S mind közül a legfontosabb: vajon van-e joga rákényszeríteni akaratát az éppen csak megfogant lényre? Kegyetlen őszinteséggel faggatja önmagát, gyengeségeit sem szégyelli, kétségbeesését sem titkolja, de minden sorát az élet szeretete hatja át. A női és általában az emberi lét nagy kérdéseit feszegető, mégis rendkívül olvasmányos mű évtizedek óta őrzi népszerűségét. Első megjelenése, az 1970-es évek óta mit sem veszített aktualitásából, frissességéből.- További ismertető: "Belelapozás".

------------- Bár fáj ez a könyv, mégis, ahogy az életbeli fájdalmaktól, ennek a regénynek a soraitól is csak többek leszünk. Ami nem öl meg, az megerősít, szokták mondani – picit belehalsz, ha elolvasod, de visszajössz, és talán másként fogod látni a dolgokat. Azt írja Oriana Fallaci, hogy „ajánlja ezt a könyvet egy nő minden nőnek” – én viszont nemtől, kortól, családi állapottól függetlenül mindenkinek./Egy olvasói vélemény/. - Hogy maradhatott ki ez eddig az olvasásaimból? Olvasás közben az motoszkált bennem vajon hány száz, ezer, millió nő titkos gondolatait írta meg Fallaci? És megmerte írni, néhol érzékenyen, máshol keményen, de mindenképp őszintének tűnően. Sokan a szemére vetik az erős feminizmusát, ez áthatja ezt az írást is, de engem nem zavart, annak ellenére, hogy nem vagyok feminista,csak nő. És mint nőnek, mint anyának némely gondolata nagyon is ismerősnek tűnt olvasás közben. /És még egy olvasói vélemény/. - Őszinte… de még mennyire! Olvassátok, olvassátok, olvassátok!!! /És még egy.../.