"Két élet, két lélek kellene az embernek. Az egyik az üzletnek, a másik az örömöknek! És úgy kellene élni, hogy ez a kettő ne keveredjék egymással! Segíteniük kellene egymást, de nem szabadna akadályozniuk a másikat! Igen, így lesz. Az én életem ilyen lesz! Élni fogok!" Még egyszer nagyot nyújtózkodva ásított egyet, aztán önmagát is meglepő friss lendülettel kiszállt a hintóból.
A 2006-ban Nobel-díjjal kitüntetett, isztambuli születésű és ma is Isztambulban élő Orhan Pamuk (1952-) a kortárs török irodalom legismertebb, világszerte nagy népszerűségnek örvendő alakja. Eredetileg építészmérnöknek készült, de végül újságírás szakon szerzett diplomát 1977-ben. Műveit több mint 40 nyelvre fordították le, és regényeivel nemcsak hazájában, de több nyugat-európai országban - többek között Angliában, Franciaországban, Németországban és Olaszországban - is jelentős irodalmi díjakat nyert el. Pamukot, akit a The Guardian beválasztott a 21. század huszonegy legjelentősebb írója közé, az Egyesült Államokban is jól ismerik, a 2004-ben angolul is megjelent Hó című regényét a The New York Times az év tíz legjobb könyve közé sorolta. Az író műveiben posztmodern stílusban mutatja be az Európa és Ázsia, a hagyományok és a modernitás között választásra kényszerülő Törökországot.
Cevdet Bey a 20. század elején válik gazdag török kereskedővé, amikor üzlettel még csak keresztények foglalkoznak. Ezért az isztambuli üzletemberek világában idegennek, a késő oszmán kori elit tagjai között pedig kitaszítottnak érzi magát. Mégis eltökélten halad a maga útján: gyarapítja vagyonát, házat vásárol, és előkelő lányt vesz feleségül. Álma egy "óraműpontossággal működő", nyugatias család, ahol a legfőbb érték az összetartozás és a békés, nyugodt élet.
A következő generáció tagjainak egyszerre kell szembenézniük az apai örökséggel és a nyugatias reformok lázában élő, ám az évszázados beidegződéseket makacsul őrző társadalommal. Miközben Európa újabb háborúra készül, olyan erkölcsi dilemmákkal szembesülnek, amelyek mind ugyanazt a kérdést feszegetik: megvalósulhat-e Cevdet Bey álma, létezik-e a polgári világnak egy jellegzetes török változata, vagy az egész csak illúzió? A válasz még a hetvenes évek forrongó politikai légkörében felnövő unokák számára sem egyértelmű.
Orhan Pamuk 1982-ben megjelent első regénye három nemzedéken átívelő családtörténet. Az apró mozaikdarabkákból kirajzolódó, tablószerű elbeszélés hétköznapi pillanatképeket tár az olvasók elé, mégis érzékenyen világít rá azokra a problémákra, amelyek a mai napig feszítik a török társadalmat.
2006 Nobel-díjasa, Orhan Pamuk megerősítette, hogy a Hürriyet nevű török újság cenzúrázta az interjúját, amelyben kijelentette, nemmel szavazna az alkotmánymódosító népszavazáson, írja a Platform24. Pamuk az interjúban azt is kifejtette, milyen okok állnak a döntése mögött. Az interjút az újság washingtoni irodájának frissen kinevezett vezetője, Cansu Çamlıbel készítette az íróval, aki hamarosan a 24. Nemzetközi Könyvfesztivál díszvendégeként látogat Budapestre, és a Hürriyet február 13-i számában jelent volna meg, ám ez végül nem történt meg.
Gabriel García Márquez sosem publikált kisregénye a világpremierrel egy időben jelenik meg magyarul Scholz László fordításában. Az öt rövid történet egy Ana Magdalena nevű asszonyról szól, aki mind...
Online ár:
3 825 Ft
Eredeti ár: 4 499 Ft
5
az 5-ből
2 értékelés alapján
Az egyik kedvencem Pamuktól. Hiteles korrajz, melyben örök aktuális témákat (énkeresés, generációs problémák) éppúgy megtalálunk, mint a török belpolitikai (városok kontra falvak, bürokrácia, stb) gondokat. Élvezet volt olvasni minden oldalát, aki nem ismeri Pamukot, feltétlenül ezzel a könyvvel kezdje.