Ígéret (Dedikált)

Összefoglaló

Ujjbegyei, mint annak idején, bejárták a golyóstoll szántását, a barázdákat, várta az áramlások érkezését a papír felületéről a bőrén keresztül az agyába. Behunyta a szemét, simogatta az alkalmi levélpapírt, a szétbontott borítékot. Hol mélyen vágott a toll bele, hol éppen csak a felületén futott. A betűk néha összetorlódtak, ezeknek a szavaknak a vége váratlanul lefékezett és az óvatlan, felkészületlen betűk rázuhantak az utolsóra. Az enyhén hullámzó sorok vége kissé lekonyult, nem voltak képesek megbirkózni rejtett súlyukkal. Magasodtak az áthúzások. Igen, helyes, emelkedett az önértékelése, ennek csak örülni lehet. De a hurkok! Bezárultak. Árkádossá vált az írásának a kötése, pedig sohasem volt zárkózott egyéniség. Mit jelent ez? Teljesen bekerítettek az ováljai, igen emlékszik, annak idején még az O betűi sem voltak szabályos körök, most viszont minden ehhez hasonló írásjele csukott. Mit titkol? Mit rejteget?