A civilizáció folyamata

Összefoglaló

A 20.század egyik legérdekesebb kultúra- és történetszociológusának korszakos műve a civilizálódás folyamatáról, amely az étkezési és érintkezési formák fejlődését éppúgy elemzi, mint az erőszakmonopólium kialakulását és a modern centralizált államgépezet létrejöttét. A nagyszabású elemzést számtalan példa, eset ismertetése teszi érdekfeszítő olvasmánnyá.
TARTALOM
Elias és a civilizáció (Hanák Péter) 11
Bevezetés 27
Előszó 87
I. kötet
A viselkedés változásai a nyugat laikus felső rétegeiben
A "civilizáció" - és a "kultúra"-fogalom szociogenezisáről 101
A "kultúra" és a "civilizáció" ellentétének szociogeneziséről Németországban 101
Bevezetés 101
A "civilizáció" és "kultúra" ellentétpárjának fejlődésmenetéről 107
Példák az udvari szemléletmódra Németországban 109
A középréteg és az udvari nemesség Németországban 116
Irodalmi példák a német értelmiségi középréteg és az udvari emberek viszonyára 124
A társadalmi ellentét visszaszorulása és a nemzeti ellentét előtérbe kerülése a "kultúra" és "civilizáció" szembeállításában 134
A "civilisation"-fogalom szociogenezise Franciaországban 141
A francia "civilizáció"-fogalom társadalmi eredetéről 141
A fiziokratizmus és a francia reformmozgalom szociogeneziséhez 148
A "civilizáció" mint az emberi viselkedés sajátos megváltozása 162
A "civilité"-fogalom történetéhez 162
A középkori érintkezési formákról 172
A viselkedésváltozás problémája a reneszánszban 186
Az evés közbeni viselkedésről 206
1. csoport
Áttkintés a társadalmi csoportokról, melyekhez az idézett írások szólnak 227
Kitérő a "courtoisie" és a "civilité" fogalmának felemelkedéséről és hanyatlásáról 230
Áttekintés az evés "civilizációs" görbéjéről 233
Kitérő a beszéd udvari modellálásáról 239
Miként indokolják meg az emberek az egyik magatartásról, hogy "rossz", a másikról, hogy "jó" vagy "jobb"? 245
Gondolatok az asztali szokásokra vonatkozó idézetekhez 249
2. csoport
A húsevésről 249
Az evés közbeni késhasználatról 256
A villa használata evés közben 261
Változások a természetes intéznivalókkal kapcsolatos beállítottságban 266
Változások a nő és férfi kapcsolatát illető beállítottságban 321
A támadókedv változásairól 352
Bepillantás egy lovag életébe 370
II. kötet
Társadalmi változások. Egy civilizáció szociogeneziséről 389
A nyugati civilizáció szociogeneziséről 389
Áttekintés az udvari társadalomról 389
Rövid áttekintés az abszolutizmus szociogeneziséről 396
A középkori társadalom fejlődési mechanizmusáról 402
A feudalizáció mechanizmusai 402
A népesség növekedése a népvándorlás után 424
Néhány megjegyzés a keresztes hadjáratok szociogeneziséhez 433
A társadalom befelé terjeszkedik: új szervek és eszközök kialakulása 443
A középkori társadalom szerkezetének néhány új eleme az ókorhoz képest 452
A feudalizmus szociogeneziséhez 460
A Minnesang és a courtois érintkezési formák szociogeneziséhez 471
Az állam szociogeneziséhez 503
A feltörekvő királyi ház első állomása: konkurenciaharcok és monopóliumképződés tartományi keretek között 503
Kitérő: néhány különbség Anglia, Franciaország és Németország fejlődésmenetében 509
A monopolmechanizmusról 520
Korai konkurenciaharcok a királyságon belül 536
Újból megerősödnek a széthúzó erők: a királyi hercegek vetélkedése 555
Az utolsó szabad konkurenciaharcok és a győztes végérvényes monopolhelyzete 577
A súlyeloszlás az uralmi egységen belül. Jelentősége a központi hatalom szempontjából. A "királymechanizmus" kialakulása 592
Az adómonopólium szociogeneziséhez 645
Egy civilizációelmélet vázlata 677
A társadalmi kényszertől a belső kényszerig 677
A messzire tekintés kényszerének és a belső kényszernek a bővülése 699
Csökkennek az ellentétek, sokasodnak a játékmódok 704
A harcosok udvarhoz kötése 713
Az ösztönök letompítása. Pszichologizálás és racionalizálás 729
Szégyen és feszélyezettség 754
A felső réteg erősebb kötöttségei. Erősödik a felfelé törekvés 766
Áttekintés 788
Jegyzetek 807