Miről beszélek, amikor futásról beszélek?
Geopen Kiadó, 2025
Összefoglaló
Murakami Haruki 1982-ben az írói mesterséget választva eladta a dzsesszbárját, és hogy megőrizze kondícióját, futni kezdett. Egy évvel később már végigfutotta az Athén–Marathon távot, és ma, számtalan triatlonnal, versennyel, tucatnyi regénnyel a háta mögött, érzi, hogy a sport legalább olyan hatással van írói munkásságára, mint az erőnlétére. A feljegyzésekből, beszámolókból, elmélkedésekből és visszaemlékezésekből álló naplóból megtudhatjuk, hogyan készült négy hónapon át a világhírű japán író a 2005-ös New York City maratonra, hogyan került a tokiói Jingu Gaien parkból a bostoni Charles River partjára, ahol nem tudta felvenni a versenyt a fiatal lányokkal. A rendszeres sport ürügyén nincs hiány témában: felidézi, hogyan lett író, számba veszi legnagyobb sikereit és csalódásait, lemezgyűjtő szenvedélyét, örömeit, hogy ötvenen túl is javítható a fizikai teljesítmény, majd a szembesülést, hogy az emberi erő bizony fogy. Az egyszerre szellemes, humoros, komoly és bölcs memoár igazi meglepetéseket tartogat nem csak a szerző regényeiért rajongó olvasóknak, de még a hosszútávfutás profi bajnokainak is.
Részletek
- 167 oldal
- Kötés: keménytábla, védőborító
- ISBN: 9789639973817
- Eredeti cím: HASHIRU KOTO NI TSUITE KATARU TOKI NI BOKU NO KATARU KOTO
- Fordító: Nagy Anita
Visszatérés
Ez a csodálatos könyv a veszteségről, az újrakezdésről és az önmagunk felé vezető útról szól, arról, hogy a gyógyulás gyakran akkor kezdődik, amikor végre hagyjuk, hogy mások is belépjenek a világu...
Online ár:
5 400 Ft
Kiadói ár: 5 999 Ft
Online ár:
5 841 Ft
Kiadói ár: 6 490 Ft
ÉRTÉKELÉSEK
4.5
az 5-ből
13 értékelés alapján
Legnépszerűbb pozitív értékelés
Egy olyan önéletrajzi regény, amiben az életszemléleti és az önfejlesztésről szóló részeket sem hallgatja el az író. Ami nem is csoda, hiszen egyszerre írja önmagáról és a világról ezt a regényt. Apró történetek, bepillantások és elgondolkodtató kérdések teszik élvezetessé Murakai egyedi stílusát. Itt azonban nem egy mágikus tükörbe nézünk, hanem egy teljesen valóságosba. De jó ez a találkozás és mély, szívből jövő emberség hatja át. "A fájdalom elkerülhetetlen, a szenvedés döntés kérdése." Talán ennyi elég is a hétköznapokra.