Plautilla kislány kora óta különös betegséggel küzd: a legváratlanabb helyzetekben álomba merül. Ez félénkké és visszahúzódóvá teszi. Napjai azzal telnek, hogy különc apja szeszélyeinek igyekszik megfelelni, aki matrackészítő létére fest, zenél, komédiákat és verseket is ír - a kritikusok kedvelt céltáblája, az udvar pedig tudomást sem vesz róla. Azt szeretné, ha legalább a lányából elismert művész válna, ezért festészetre kezdi tanítani. Azonban bármilyen keményen dolgozik is, Plautilla alacsony származású nőként nem juthat előre a barokk Róma művészvilágában, melyet Bernini és Pietro da Cortona ural. Furcsa barátja, a gátlástalan Elpidio Benedetti apát segítségével végül messzebbre jut, mint amiről apja valaha is álmodni mert: nőként a világon először megtervez és felépít egy villát Róma lankáin.
A kor teljes társadalmát átfogó nagyregényben pápák és udvaroncok, művészek és műértők, mesteremberek és koldusok kavarognak Plautilla Bricci körül, akinek élete tele van lemondással és küzdelmekkel, ám nem nélkülözi a tikos élvezeteket és meglepő fordulatokat sem. Melania Mazzucco nem csupán egy eddig szinte teljes feledésbe merült, rendkívüli történelmi személyiség nagyívű portréját festi meg, de az Örök Városét is az ellentmondásoktól fűtött, egyszerre bigott és kicsapongó 17. században.
"Erre a képzeletre van szükségünk, hogy hús-vér figurákká lehessenek azok, akiket egyszerűen azért nem illetett meg az ábrázolás joga, mert nők voltak." Corriere della Sera
"Mindent megtettem, hogy határozott legyek, de ne erőszakos; udvarias, de ne gyenge. Már megtanultam, hogy a nőket a külsejük alapján ítélik meg. A ruha, a cipő, a frizura, a járás, minden kifogásolható, és minden számít. Talán a kis fátyol alatt túl frivol a toll a kalapomon, túl piros az arcom, túl erős az illatszer, amit használok. Férfiruhát kellett volna felvennem, ahogy Krisztina királynő szokta, csizmát húzni, vállig érő hajat hordani, és büszkélkedni ősz hajszálaimmal - egyszóval meg kellett volna tagadnom magam. De akkor is anomáliának számítottam volna."
Milyen lehetősége volt egy alkotó nőnek a 17. századi Rómában? És milyen ára volt annak, ha egy férfiak által uralt területen kívánt maradandót alkotni? Melania G. Mazzucco Az építésznő című regénye az utókor által jobbára elfelejtett művész, Plautilla Bricci portréját rajzolja meg, mégpedig egy egészen különleges villa felépítésének és pusztulásának tükrében. Bricci művei a mai napig megtekinthetők Rómában: míg festőként a klasszicizmus felé fordult, építészete – az író szerint – minden vitán felül állóan barokk, merész, kísérletező, művészetére pedig nagyban hatott maga Bernini. Melania G. Mazzuccót írásban kérdeztük a pápák városáról, pusztító járványokról és egy tehetséges, de végül elfeledett római építésznőről is.
"Sam és Starkadur a Tunga feletti lejtőn üldögéltek, nézték, ahogy a felhők szitáló esőcseppektől terhesen úsznak tova, hallgatóztak, hogy meghallják a neszt, mikor a felhők kiengedik a záport, azt...
Online ár:
3 400 Ft
Eredeti ár: 3 999 Ft
0
az 5-ből
0 értékelés alapján