Schelling értekezése az emberi szabadság lényegéről (1809)

Összefoglaló

Ismertető: Róla szól: Friedrich Wilhelm Joseph Schelling - Tartalom
A fordító előszava 9
A német kiadó előszava 11
Bevezető fejtegetések 13
Schelling műve és az értelmezés feladata 13
Schelling életrajzi adatai, műveinek kiadásai és a róla szóló írások 20
Schellingnek a szabadságra vonatkozó kérdése mint a lételre (Seyn) vonatkozó történelmi kérdésfeltevés 28
Schelling és Hegel 34
A Schellingi értekezés első fejtegetéseinek értelmezése. Bevezetés a bevezetéshez. (I. sorozat, VII. 336-338. o.) 38
A szabadság a tudományos világszemlélet egészén belül 38
Mit jelent a rendszer, és miképp válik a filozófiában is elkerülhetetlenné a rendszeralkotás? 54
Az újkori rendszertervezetek vázlatos áttekintése (Spinoza; a rendszerre törő akarat Kantnál; Kant jelentősége a német idealizmus számára) 76
A Kanton való túllépés (Intellektuális szemlélet és abszolút tudás Schellingnél) 94
Lehetséges-e a szabadság rendszere? (Onto-teológia. A megismerés alapelvei) 106
A szabadság rendszerére vonatkozó kérdés megkerülhetetlensége 124
A schellingi értekezés bevezetőjének értelmezése. (I., VII., 338-357. o.) 133
A rendszer kérdése és a panteizmus 133
A panteizmus különböző értelmezési lehetőségei 145
A panteizmus és az ontológiai kérdés (Azonosság, a "van" dialektikája) 158
A szabadságfogalom megragadásának különböző módozatai (Az ontológiai kérdés mint alapkérdés) 176
Az idealista kérdésfeltevés lényege és határai 192
Schelling szabadságfogalma: szabadság a jóra és a rosszra (A rosszra és a rossz alapzatára vonatkozó kérdés) 205
A schellingi értekezés fő részének értelmezése. A feladat: a rossz metafizikája mint a szabadság rendszerének alapvetése (I., VII., 357-416. o.) 220
A rossz belső lehetősége 221
A rosszra vonatkozó kérdés és a létel kérdése 221
A létel illesztéke: alapzat és egzisztencia schellingi megkülönböztetése 225
Isten és a teremtmények alakulása. Időiség, mozgékonyság és létel 238
A létel illesztéke Istenben 250
A vágyakozás mint az Istenben lévő alapzat lényege. Isten egzisztenciája alapzatával való azonosságában tekintve 263
A teremtés mint az abszolútum és a teremtmények alakulásának mozgása. A teremtmények egyedivé válása 273
A mai természetfelfogás kérdésessége. Valóság és meglét 288
Önös akarat és egyetemes akarat. Az alapelvek szétválaszthatósága az emberben mint a rossz lehetőségének feltétele 291
A rossz általános valósága mint az egyedivé vált teremtmény lehetősége 306
A valóságos rossz egyedivé válásának folyamata 318
Az emberben megjelenő rossz alakja 326
Isten Isten voltának igazolása a rosszal szembesülvén 330
A rossz a rendszer egészében 333
Az egészként tekintett létező legfőbb egysége és az emberi szabadság 336
Függelék 343
Részletek az 1941 nyári félévben tartott Schelling-szeminárium előkészítését szolgáló kéziratokból 345
Kivonat az 1941-1943-as szemináriumi jegyzetekből 391
Jegyzetek 401- További ismertető: "Belelapozás".