Lét és idő

Összefoglaló

Heidegger fő műve, a Lét és idő 1927-ben jelent meg először németül. Hatása a német és a nemzetközi eszmetörténetben csak Nietzschééhez hasonlítható. Az emberi élet, az ittlét lényege és értelme után exisztenciálisan kérdező hermeneuta a válságba sodródott XX. század első felének emberét vizsgálva jut el felismeréseihez, melyek eredetiségükkel alapjaiban rázzák meg a hagyományos filozófiai gondolkodást. Gadamer szerint Heidegger óriási hatása a nyelvhez fűződő szokatlan viszonyával magyarázható. Az újkor emberének a technika korlátlan uralma korában megnyilvánuló otthontalanságát Heidegger a lét korszakos történésmódjával, a létező lételhagyásával összefüggésben gondolja el. Nietzschéhez hasonlóan Heideggert is megpróbálta a demagógia szintjére süllyeszteni mind a politikai jobb-, mind pedig a politikai baloldal. Ezek fölött a kortörténeti szempontból talán érdekes ítéletek és értelmezések fölött azonban eljárt az idő, és megmaradt a mű, mely mindmáig kihívást jelent minden gondolkodó embernek.
TARTALOM
Előszó 5
Heidegger útja a Lét és idő-ig
Bevezetés - A lét értelmére irányuló kérdés felvetése 87
A létkérdés szükségessége, struktúrája és elsőbbsége 87
A létre irányuló kérdés kifejezett megismétlésének szükségessége 87
A létre irányuló kérdés formális struktúrája 91
A lét kérdésének ontológiai elsőbbsége 96
A lét kérdésének ontikus elsőbbsége 100
A létre irányuló kérdés kidolgozásának kettős feladata. A vizsgálat módszere és vázlata 105
A jelenvalólét ontológiai analitikája mint a horizont hozzáférhetővé tétele az általában vett lét értelmének interpretációja számára 105
Az ontológiatörténet destrukciójának feladata 111
A vizsgálódás fenomenológiai módszere 121
A fenomén fogalma 123
A logosz fogalma 127
A fenomenológia előzetes fogalma 131
Az értekezés felosztása 137
A jelenvalólét időbeliségre irányuló interpretációja és az időnek mint a létkérdés transzcendentális horizontjának explikációja 139
A jelenvalólét előkészítő funamentálanalízise 139
A jelenvalólét előkészítő analízisének expozíciója 140
A jelenvalólét analitikájának témája 140
A jelenvalólét analitikájának elhatárolása az antropológiától, a pszichológiától és a biológiától 145
Az egzisztenciális analitika és a primitív jelenvalólét interpretációja. Egy "természetes világfogalom" megalkotásának nehézségei 152
A világban-benne-lét általában mint a jelenvalólét alapszerkezete 155
A világban-benne-lét előzetes bemutatása a benne-létre mint olyanra való orientálódás alapján 155
A benne-lét exemplifikálása egy fundált móduszon. A világmegismerés 165
A világ világisága 170
A világ világiságának eszméje általában 170
Az általában vett környező-világiság és világiság analízise 175
A környező-világban utunkba kerülő létező léte 175
A környező-világnak a világonbelüli létezőn jelentkező világszerűsége 182
Utalás és jel 188
Rendeltetés és jelentésesség: a világ világisága 197
A világiság analízisének szembeállítása a világ descartes-i interpretációjával 205
A "világ" meghatározása res extensa-ként 206
A "világ" ontológiai meghatározásának fundamentumai 210
A "világ" karteziánus ontológiájának hermeneutikai diszkussziója 214
A környező-világ környezetszerűsége és a jelenvalólét térbelisége 223
A világonbelüli kézhezálló térbelisége 224
A világban-benne-lét térbelisége 227
A jelenvalólét térbelisége és a tér 235
A világban-benne-lét mint együttlét és Önmaga-lét. Az "akárki" 240
A jelenvalólét kilétére vonatkozó egzisztenciális kérdés felvetése 241
A mások együttes-jelenvalóléte és a mindennapi együttlét 245
Az Önmaga mindennapi léte és az akárki 258
A benne-lét mint olyan 264
A benne-lét tematikus analízisének feladata 264
A jelenvalóság egzisztenciális konstitúciója 269
A jelenvaló-lét mint diszpozíció 269
A félelem mint a diszpozíció egyik módusza 278
A jelenvaló-lét mint megértés 281
Megértés és értelmezés 289
A kijelentés mint az értelmezés származékos módusza 296
Jelenvaló-lét és beszéd. A nyelv 305
A jelenvalóság mindennapi léte és a jelenvalólét hanyatlása 314
A fecsegés 315
A kíváncsiság 319
A kétértelműség 323
A hanyatlás és a belevetettség 326
A gond mint a jelenvaló léte 333
A jelenvalólét struktúraegészének eredendő egész-voltára vonatkozó kérdés 333
A szorongás alapdiszpozíciója mint a jelenvalólét egyik kitüntetett feltárultsága 338
A jelenvalólét léte mint gond 347
A jelenvalólét mint gond egzisztenciális interpretációjának igazolása a jelenvalólét preontológiai önértelmezéséből 355
Jelenvalólét, világiság és realitás 360
A realitás mint a "külvilág" létének és bizonyíthatóságának problémája 362
A realitás mint ontológiai probléma 372
Realitás és gond 375
Jelenvalólét, feltárultságok és igazság 377
A hagyományos igazságfogalom és ontológia alapjai 379
Az igazság eredendő fenoménje és a hagyományos igazságfogalom származékossága 386
Az igazság létmódja és az igazság előfeltételezése 396
Jelenvalólét és időbeliség 402
A jelenvalólét előkészítő fundamentálanalízisének eredménye és e létező eredendő egzisztenciális interpretációjának feladata 402
A jelenvalólét lehetséges egészléte és a halálhoz viszonyuló lét 409
A jelenvalólétszerű egészlét ontológiai megragadásának és meghatározásának látszólagos lehetetlensége 409
Mások halálának tapasztalhatósága és egy egész jelenvalólét megragadásának lehetősége 411
Kinnlevőség, vég és egész-volt 416
A halál egzisztenciális analízisének elhatárolása a fenomén egyéb lehetséges interpretációitól 423
A halál egzisztenciál-ontológiai struktúrájának előzetes körvonalazása 428
A halálhoz viszonyuló lét és a jelenvalólét mindennapisága 432
A véghez viszonyuló lét és a jelenvalólét mindennapisága 432
A véghez viszonyuló mindennapi lét és a halál teljes egzisztenciális fogalma 436
A halálhoz viszonyuló tulajdonképpeni lét egzisztenciális kivetülése 443
A tulajdonképpeni lenni-tudás jelenvalólétszerű tanúsítása és az elhatározottság 454
A tulajdonképpeni egzisztens lehetőség tanúsításának problémája 454
A lelkiismeret egzisztenciál-ontológiai alapjai 458
A lelkiismeret hívás-jellege 461
A lelkiismeret mint a gond hívása 464
A felhívás megértése és a bűn 472
A lelkiismeret egzisztenciális interpretációja és a vulgáris lelkiismeretértelmezés 485
A lelkiismeretben tanúsított tulajdonképepni lenni-tudás egzisztenciális struktúrája 493
A jelenvalólét tulajdonképpeni egész-lenni-tudása és az időbeliség mint a gond ontológiai értelme 503
A tulajdonképpeni jelenvalólétszerű egészlét körülhatárolásától az időbeliség fenomenális hozzáférhetővé tételéhez vezető módszertani lépés előrajzolása 503
A jelenvalólét egzisztens tulajdonképpeni egész-lenni-tudása mint előlegző elhatározottság 507
A gond értelmének interpretációja számára nyert hermeneutikai szituáció és az egzisztenciális analitika módszertani jellege általában 516
Gond és Önmagaság 524
Az időbeliség mint a gond ontológiai értelme 533
A jelenvalólét időbelisége és az egzisztenciális analízis eredendőbb megismétlésének ebből származó feladatai 544
Időbeliség és mindennapiság 548
A jelenvalólét egzisztenciális szerkezetének alapállaga és időbeli interpretációjának előrajzolása 548
A feltárultság időbelisége általában 550
A megértés időbelisége 550
A diszpozíció időbelisége 556
A hanyatlás időbelisége 565
A beszéd időbelisége 569
A világban-benne-lét időbelisége és a világ transzcendenciájának problémája 571
A körültekintő gondoskodás időbelisége 573
Annak a módosulásnak az időbeli értelme, amelynek eredményeként a körültekintő gondoskodás a világonbelüli kéznéllevő lét felfedezésévé tesz 579
A világ transzcendenciájának időbeli problémája 589
A jelenvalólétszerű térbeliség időbelisége 593
A jelenvalólét mindennapiságának időbeli értelme 597
Időbeliség és történetiség 600
A történelem problémájának egzisztenciál-ontológiai expozíciója 600
A történelem vulgáris felfogása és a jelenvalólét történése 608
A történetiség alapszerkezete 614
A jelenvalólét történetisége és a világ-történelem 621
A történettudomány egzisztenciális eredete a jelenvalólét történetiségéből 627
Hogyan függ össze a történetiség problémájának előbbi expozíciója Dilthey kutatásaival és Yorck gróf eszméivel 634
Időbeliség és időnbelüliség mint a vulgáris időfogalom eredete 643
A jelenvalólét fentebbi időbeli analízisének befejezetlensége 643
A jelenvalólét időbelisége és az időről való gondoskodás 646
A gondoskodás tárgyát alkotó idő és az időnbelüliség 653
Az időnbelüliség és a vulgáris időfogalom genezise 666
Az időbeliség, a jelenvalólét és a világidő egzisztenciál-ontológiai összefüggésének szembeállítása Hegel felfogásával az idő és a szellem kapcsolatáról 677
Hegel időfogalma 678
Az idő és a szellem összefüggésének hegeli interpretációja 684
A jelenvalólét egzisztenciális-időbeli analitikája és általában vett lét értelmére vonatkozó fundamentál-ontológiai kérdés 688
Jellegzetes heideggeri terminusok előfordulásai a szövegben 691