Kisebbségi kérdések a magyar–román diplomáciai kapcsolatokban (1920–1931) Dokumentumok

Összefoglaló

A magyar–román diplomáciai kapcsolatokban nem két egyenrangú állam képviselői tárgyaltak egymással, hanem egy a status quót elfogadni nem akaró és tudó vesztes kisállam, valamint egy a status quo fenntartásában érdekelt győztes középállam diplomáciai küzdelmeiről volt szó. A magyar–román diplomáciai kapcsolatokban nem két egyenrangú állam képviselői tárgyaltak egymással, hanem egy a status quót elfogadni nem akaró és tudó vesztes kisállam, valamint egy a status quo fenntartásában érdekelt győztes középállam diplomáciai küzdelmeiről volt szó. A 19. század elejétől a magyar–román viszony alapkérdése a soknemzetiségű Erdély kizárólagos birtoklásáért folytatott küzdelem volt, így a két világháború közötti időszakban a két állam kapcsolatának domináns elemét a kisebbségi ügyek mellett Erdély hovatartozásának kérdése jelentette. Ilyen helyzetben a megegyezésre, a kompromisszumkeresésre vajmi kevés esély lehetett.Jelen kötet diplomáciatörténeti munka, melynek célja, hogy politikatörténeti aspektusból mutassa be Magyarország és Románia diplomáciai kapcsolatait és abban a kisebbségi kérdés megjelenését 1920 és 1931 között. A téma horizontját természetesen a nemzetközi politika alakulása adja, és ebbe helyezzük el a két ország, Magyarország és Románia közötti bilaterális diplomáciai kapcsolatokat.A forráskiadvány 218 válogatott forrást tartalmaz budapesti, bukaresti és berlini külügyi levéltárakból/iratokból. A válogatás elsődleges szempontja volt, hogy a források minél átfogóbb képet adjanak a tárgyalt kérdésekről.

A letöltéssel kapcsolatos kérdésekre itt találhat választ.