Kopár, zord és groteszk mellérendelések, rejtélyes betegségek, rémálmok és természetfeletti események építik fel Ljudmila Petrusevszkaja kisszerű (poszt)szovjet díszleteit Poe és Gogol nyomdokain. A köznapiság poklát elénk táró, nyelvileg végsőkig redukált történetekben sajátos elegyet alkot a csodás és a hátborzongató, amelyet mindvégig áthat a szerző kaján akasztófahumora. És ez nem csak Oroszországban érthető.