Mezővárosi oklevelek - Települési önkormányzat és írásbeliség a késő középkori Magyarországon, 1301-1526

Összefoglaló

Lakatos Bálint (Budapest, 1983) felsőfokú tanulmányait az Eötvös Loránd Tudományegyetemen (ELTE) végezte történelem és latin szakon (2001-2007). Doktori tanulmányait a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen, majd az ELTE Történettudományi Doktori Iskolájában folytatta, fokozatát 2013-ban szerezte meg. 2012-től a MTA-HIM-SZTE-MNL OL Magyar Medievisztikai Kutatócsoport segédmunkatársa, 2015 óta munkatársa, a Zsigmond-kori oklevéltár köteteinek szerkesztésében vesz részt. Szerteágazó kutatásai a Jagelló-kori (1490-1526) magyarországi társadalom-, egyház- és politikatörténet kérdéseire irányulnak: városok és mezővárosok szervezete, az egyházi középréteg és a humanizmus kérdésköre, diplomáciai kapcsolatok, külföldi és hazai követjárások. 2014-ben jelent meg a C. Tóth Norberttel és Mikó Gáborral közösen írt A pozsonyi prépost és a káptalan viszálya (1421-1425) című munkája a magyarországi egyházi bíráskodás késő középkori történetének áttekintésével. A vatikáni magyar vonatkozású forrásgyűjtésbe bekapcsolódva adta ki 2018-ban a VI. Adorján pápa idején az Apostoli Szentszéknél elfogadott magyar kérvényeket (Regesta supplicationum, 1522-1523).
A késő középkori mezővárosok és falvak által kiadott okleveleket mestere, Kubinyi András nyomdokain kezdte kutatni. A Kubinyi-féle ún. centralitási pontrendszert a korabeli országterület egészére alkalmazva elvégezte a saját kiadvánnyal rendelkező, összesen 294 helyiség település-hierarchiai besorolását, közölve e települések és több mint ezer oklevelük alapadatait. Elemzése nyomán kibontakoznak a mezővárosok önigazgatási szervezetének, írásbeliségének és kapcsolatrendszerének mindeddig kevésbé ismert jellemzői.