A "Több a sokknál" Kozma Tamás költészetének újabb árnyalataival-rétegeivel lepi meg az olvasót. Egy sokfelé kiteljesedő, sajátos lírai világkép elágazásait követhetjük itt nyomon, és az olvasó csodálkozva tapasztalja, hogy a – szarkasztikus, virgonc, ironikus – költő, aki szeret(ett) meglepetést okozni, nos, ő is meglephető, és meglepődését intellektuális fölény nélküli „érdeklődő emberi alázattal”, esendő érzelmességgel viseli: „ismertetőm földbegyökerezett láb lészen”… Költő és költészet emberi-lírai egyensúlya ebben a kötetben kivételes, ritka pillanatok élményét nyújtja.