Álló- és mozgóképek - VÁZLAT AZ ERDÉLYI FŐNEMESSÉGRŐL/(VISSZAEMLÉKEZÉSEK, FELJEGYZÉSEK, BESZÉLGETÉSEK, TANULMÁNYOK)

Összefoglaló

ELŐSZÓ

A 20. század közepén - akárcsak az egyidejű barna "eszmeiség", a nácizmus - a kommunista ideológia gyökértelenségére alapuló, a vörös terror árnyékában kiépülő új rendszer évszázados tapasztalatot, hagyományt és értékrendet pusztított el. Azokat a pilléreket döntötte le elvakult gyűlölettel, amelyek mindaddig a történelem támoszlopaiként szolgáltak. Az erkölcsi züllés jegyében ugyanis már nem volt szükség erkölcsi parancsokra, végleges értékekre. Az új politikai berendezkedésnek elég volt maga "célszerűségére" hivatkozni s az intuitív értékek helyébe a relatív értékfogalmat állítani. A moszkovita birodalom uralma alatti pártállamok és az azokat a "birodalom" érdekeinek megfelelően irányító állampártok egyik fő - nem leplezett - célja a társadalmi rétegek szembeállítása és a "bűnös" arisztokrácia, földbirtokosság, nagypolgárság és gazdatársadalom felszámolása, az addigi történelmi elit szisztematikus megsemmisítése volt. Deklarált cél: a hagyományőrző közösségek álközösségekké való átgyúrása az "élharcos" munkásosztály erőszakos "országépítési stratégiájának" függvényében és annak megfelelően. Az etatista rendszerű állam ugyanis csak úgy látta biztosítottnak uralmát, ha a nemzeti hagyományokat őrző, e hagyományok értékeit átörökítő rétegeket megsemmisíti. Külön stratégia dolgoztatott ki ennek érdekében az elit szétzúzására is. A cél azonos, különbségek csupán a végrehajtás milyenségében jelentkeztek. A gyökereiket vesztett egyének alkotta névtelen tömegből verbuválódott "népi demokrácia" - az új értékrend letéteményeseként - más eszközökkel járt el például a középosztállyal (szabadfoglalkozásúakkal, tisztviselőkkel, kisiparosokkal és kereskedőkkel), mások a gazdatársadalom és megint másokkal a földbirtokos osztállyal szemben.