Magyarország Európában

Összefoglaló

FÜLSZÖVEG
A harmincas évek elejétől-derekától foglalkoztat Magyarország helyzete a világban, közelebbről Európában, még közelebbről Kelet-Közép-Európában, ebben a régióban. Ifjúkoromtól vallom, hogy Európához tartozunk. Ez a kötet a XVI. századtól napjainkig kíséri figyelemmel, hogy az egységesen, szemmel látható szabályosságokkal működő Európába hogyan illeszkedik be, és azon belül mit képvisel Magyarország. Európához való tartozása soha nem kérdéses, legfeljebb voltak olyan időszakok, amikor a külső erőszak következtében ez nem volt nyilvánvaló.
Néha előbbre jutottunk, máskor nagy volt a különbség. A XIV-XV. században közelebb voltunk, a XVI-XVII. században erősen lemaradtunk, a XVIII-XIX. században jócskán felzárkóztunk. Most, a XX. század végén, a XXI. század elején egy újabb felzárkózási folyamat indul. Annál is inkább kívánatos ez, mivel az ezt megelőző évtizedekben ismét elmaradtunk a fejlettebb európai régióktól. De nem arról van szó, hogy elérjük a legfejlettebb fokot, az „első osztályt", hanem hogy felkapaszkodjunk a gyorsvonatra. Vissza
TARTALOM
Előszó 5
Európa: modell és nemzetközi rendszer 7
Magyarország a XVI. századi Európában 14
Magyarország a XVII. századi Európában 29
Magyarország a XVIII. századi Európában 35
A politika rendszere 35
A művelődés rendszere 41
Magyarország a XIX. századi Európában 70
A reformkor és 1848/49 történelmi tanulságai 70
1848/49 visszhangja Európában 87
A kiegyezéstől az első világháborúig 101
Magyarország a XX. századi Európában 107
Bibliográfia 121