Emlékkönyv - 100 éves a penyigei ballada 1905–2005 - Dedikált

Összefoglaló

Nem ​​véletlenül választottam mottóul Babits Mihály sorait. Tömören fogalmazza meg azt a gondolatot, amit EMLÉKKÖNYV-ünk megvalósítani szándékozik.
Bennünk is munkál az őseinktől öröklött nagy Varázs: az értékek felismerése, megbecsülése, átmentése a jövőnek. Könyvünkben mi is holtakat is idézünk: a kilenc ártatlanul elhunyt kislányt s a róluk mesélőket, akik között már – sajnos – szintén sok a halott. Halottak okán, de nem csak halottakról szól a könyvünk.
Az a sajátos helyzet állt elő, hogy az 1905-ös tragédia következménye egy dal, egy históriás ballada, népének születése, mely napjainkig tovább él, egymáshoz fűz messze nemzedékeket.
Penyigén az utóbbi 10 évben ez az Emlékkönyv az ötödik, amely a penyigei embereknek, múltbeli életüknek, életmódjuknak és szokásaiknak állít emléket.
„Mert csak a Könyv kapcsol múltat a jövőbe." De aki a kapcsot megtalálja múlt és jövő között, olyan ember kell legyen, aki hazáját, népét, faluját szereti, tiszteli, becsüli, érte tenni akar a tőle telhető és elvárható eszközökkel. Bárki lehet az az ember, ha felismeri lakóhelye értékeit, s akarja azt megmenteni, átörökíteni az „ivadék lelkek" számára. Mert az értékek mellett el is lehet menni, ott hagyni a biztos enyészetnek. De nem ez a dolgunk. Az irodalom igényt tart minden magyar értékre, nekünk pedig kötelességünk ezen igény szolgálatába állni.
E könyv tiszteletteljes főhajtás a múltba gyökerező és a jövőbe mutató penyigei értékek és az azokat híven őrző és megbecsülő penyigei emberek előtt. Dokumentációs anyaga segít idősnek az emlékezésben, fiatalnak az ismeretbővítésben.