Könyves magazin 2016/1.

Összefoglaló

A Könyves Magazin februári számának tartalmából:

Röhrig Géza: Röhriget a legtöbben az Oscar-díjas Saul fia főszereplőjeként ismerik, pedig már több mint 20 éve megjelent első verseskötete, a hamvasztókönyv. Az ember, aki a cipőjében hordta a gyökereit című új verseskötetéről a KönyesMagazinnak nyilatkozott először. Az interjúból kiderül, mit jelent számára költőnek lenni, mi történik, ha az ihlet és a hit ellentmondásba keveredik, de beszélt az emlékek megtalálásáról és készülő regényéről, a Halott kenyérről is. A magazinban exkluzív részletet olvashattok Az utolsó tanú című esszéjéből, amit egy sonderkommandóssal való találkozása inspirált.

A kötet a bio című darabbal indul („anyám hasbaszúrták / ifjan beleőszült / mázlim volt megúsztam / egy héttel azelőtt szült”), mintha bemutatnád magad az olvasónak. Honnan ez a méregerős alanyiság?

Aki olyan hosszan és annyira távol él a hazájától, mint én, abban óhatatlanul is felértékelődnek a kezdetek. Gondolj bele, jövőre leszek ötven. Ebből huszonkét évet külföldön töltöttem. Ráadásul nemrég ikreink születtek a feleségemmel, egy gyönyörű kisfiú és egy még gyönyörűbb kislány. Ez valahogy újra megélette velem a kiskoromat. Egy ideje már amúgy is az érdekelt, van-e teljesen reménytelen ember. Van-e olyan kegyetlen vagy épp ingerszegény helyzetből fakadó hátrány, amit aztán már képtelen behozni a lélek?

Nem való mindenkinek a költészet: Varró Dani elmesélte, mi a különbség a Túl a Maszat-hegyen régi és új kiadása között, mik voltak a kedvenc meséi gyerekkorában, mit gondol a Hat jó játék kisbabáknak című verse körül kialakult botrányról, és azt is elárulta, szokott-e még pókerezni.

A múlt előállítható, de meg nem érthető: A Könyvesblog 2015-ben Schein Gábor Svéd című regényét választotta az év könyvének. Scheint a múlt megismerhetetlenségéről, a Lipót bezárásáról és 2006 őszéről kérdeztük.

A mesékből sosem lehet kinőni: Milyen mesét szeretnek a gyerekek, és mi történik azzal, akinek az életéből teljesen kimarad a közös mese élménye? Mesepszichológusokat, meseírókat és gyerekkönyvkiadók főszerkesztőit kérdeztük a jó mese titkairól, saját meseélményeikről, és arról, hogy az ő életükben mit jelent a mese.

Elég vagy ehhez, olvasó?: X generáció, Netflix és kezelhetetlen népszerűség. David Foster Wallace útja az Infinite Jestig

A boldogság a katasztrófák üzemzavara: Végignéztük Szabó Magda életpályáját az Ókút, a Freskó, Az
ajtó, A pillanat és a Pilátus tükrében, mert „súlyos erkölcsi kérdéseket feszegető, érzelemgazdag regényeinek hatása alól senki sem vonhatja ki magát”.

Gyermeklelkű zseni, akire nem lehetett haragudni: „A nagy formátumú alkotók – különösképpen az olyan megragadó karizmával rendelkező zsenik, mint amilyen Pilinszky is volt – életútjára és személyiségére mindig is kíváncsiak voltak az olvasók, még akkor is, ha belátjuk, hogy műveiket tőlük függetlenül, a maguk teljességében kell vizsgálni, élvezni és értelmezni.” Íróportrénk Pilinszky Jánosról.

Így készült: Centauri és a Jákob botja

A Sorvezetőben Kemény István, Kötter Tamás és Tompa Andrea a pályakezdésről

Tárgyalás: Csányi Vilmos dolgozószobája