Rendszeres angol nyelvtan (Nyolcadik kiadás) - Saját képpel

Összefoglaló

Ismertető: Az angol hangok kiejtésében a nyelv helyzete általában különbözik a magyar hangok kiejtésekor elfoglalt nyelvállástól. Hogy az angol hangokat helyesen ejtsük ki, nyelvünket kissé hátrább húzzuk és lejjebb tartjuk, az alsó állkapcsot kissé előbbre toljuk, az ajkakat (különösen az i és u hangok kiejtésében) kevésbé mozgatjuk, mint a megfelelő magyar hangok kimondásakor. Azonkívül az angolban a hangképző szervek, különösen a nyelv és ajkak, a hang teljes létrejöttéig nem maradnak meg egyetlen helyzetben feszülten és változatlanul, mint a magyarban. Ezért van az angol egyszínű hosszú magánhangzóknak kettőshangzó színe table: [teibl]; go: [gou].
A hangok, különösen a magánhangzók beszédszervi alakulásának az ismerete lényegesen megkönnyíti a helyes angol kiejtés elsajátítását. ennek könnyebbé, tudatosabbá tételére, a kiejtés írásban való megrögzítésére kiejtésjeleket szoktak használni. ezeknek a kiejtésjeleknek a gyakorlati értelme az, hogy tanulás alatt az emlékezet számára látható írott jelekkel segítenek megrögzíteni a hallott hangok megfelelő sorrendjét. az alább, ezen az egész nyelvtanon végig, valamint a középiskolák számára szerkesztett, továbbá az általános iskola számára készült nyelvkönyvekben használt kiejtésjelölési rendszer a Nemzetközi Hangtani Társaságnak (International Phonetic Association) ma általánosan elfogadott egyszerűbb jelzésrendszere. ezt a jelölési rendszert használja ma már a legtöbb angol-magyar szótár is.- További ismertető: "Belelapozás".

------------------------- Tartalom: Hangtan Kiejtés 9 Kiejtésjelek 10 Az angol ábécé 11 Az angol hangok 11 Egyszerű magánhangzók 11 Kettőshangzók 16 Mássalhangzók 20 Az angol élőbeszéd 29 Időtartam 30 Hangsúly 30 A hangsúly lényege és fontossága 30 A hangsúlyozás szabályai 31 Hanglejtés 35 Hangelnyelés 48 Hasonulás 48 Erős és gyenge kiejtési alakok 49 Az angol beszéd üteme 52 Helyesírás Néhány helyesírási tudnivaló 53 Szótagolás és a szavak elválasztása 54 Az angol betűk írása 56 Nagy kezdőbetűk használata 56 Írásjelek 57 Alaktan A szófajok 59 A névelő 59 A határozott névelő 60 A határozatlan névelő 64 A névelő ismétlése 67 A főnév 68 A főnév neme 68 A főnév ragozása 71 A főnév többes száma 74 A melléknév 81 Főnévként használt melléknevek 82 Melléknévként használt főnevek 82 Főnévhelyettesítő one 83 Fokozás 83 Toldalékos fokozás 84 Körülíró fokozás 84 Rendhagyó fokozás 85 Hiányos fokozás 87 Latinos középfokok 87 Egyéb tudnivalók a melléknév fokozásáról 87 Hasonlító kötőszók 88 A számnév 89 Tőszámnevek 89 Sorszámnevek 91 Szorzó számnevek 93 Osztó számnevek 93 A négy alapművelet 93 Az óra-idő jelzése 94 A névmás 95 Személynévmások 95 Birtokos névmások 96 Visszaható és nyomósító névmások 99 A visszaható névmás használata 99 A nyomósító névmás használata 100 A kölcsönösség kifejezése 100 Mutató névmások 100 Kérdő névmások 100 A kérdő névmás helye 103 Vonatkozó névmások 104 A vonatkozó névmás elhagyása 108 A határozatlan névmások 108 Az ige 121 Igei elnevezések 121 Segédigék 122 Az ige ragozása és használata 122 Az igék felosztása a Past Tense és Past Participle alakulása szerint 123 A személyragozás 131 Az igeidők 131 Az igeidők képzése 132 To be és to have ragozása 135 A cselekvés alakjai 137 A folyamatos igealak 137 Az állítás módjai, igemódok 138 Az ige névszói alakjai, igenevek 139 Infinitive 139 Gerund 139 Igei főnév 140 Tulajdonképpeni Gerund (főnévi ige) 141 Participle 141 A határozószó 143 A határozószók képzése 143 A határozószók fokozása 145 Az elöljáró 148 Elöljárók, amelyek kiindulópontot jelentenek 149 Elöljárók, amelyek nyugvópontot vagy térben vagy időben való mozgást jelentenek 151 Elöljárók, amelyek személyek, tárgyak egymáshoz való viszonyát fejezik ki 157 Elöljárók, amelyek közelséget jelentenek 159 Elöljárók, amelyek irányt, mozgást, vagy nyugvópontot mélységi kiterjedésben jelölnek 161 Elöljárók, amelyek nyugvópontot vagy irányt függőleges irányban jelölnek 163 Elöljárók, amelyek végpontot vagy mozgást, irányt jelölnek a végpont felé 165 Szókapcsolat-elöljárók 172 Ritkábban használt elöljárók 175 A kötőszó 176 Mellérendelő kötőszók 176 Alárendelő kötőszók 177 Az indulatszó 181 A szófajták szerepcseréje. Szóképzés. Szóösszetétel. Szócsonkítás 183 A szófajták szerepcseréje 183 A szóképzés 184 Előképzés 184 Utóképzők 185 Főnévképzők 185 Melléknévképzők 186 Igeképzők 186 Szóösszetétel 187 Szócsonkítás 187 Mondattan Egyszerű mondatok 189 Kijelentő mondatok 189 Kérdő mondatok 190 Óhajtó mondatok 193 Felszólító mondatok 193 Felkiáltó mondatok 193 Mellérendelés 194 Mellérendelt mondatrészek 194 Mellérendelt összetett mondatok 195 A mondat részei 196 Az állítmány 196 Az állítmány névszói része, állítmánykiegészítő 197 Az ige a mondatban 201 A to be, to have, to do használata 201 A to be használata 201 A to have használata 203 A to do használata 204 Az igeidők használata 207 Present Tense 207 Present Perfect Tense 208 Past Tense 209 Egyéb különbségek a Present Perfect Tense és Past Tense használatában 210 Past Perfect Tense 211 Future Tense 212 Future Perfect Tense 213 Future in the Past és Future Perfect in the Past 214 Időmegfelelés 214 Az igefajok használata 215 Tárgyas és tárgyatlan igék 216 Szenvedő igealak 217 Visszaható igék 219 Folyamatos cselekvésmód 219 Egyéb cselekvésmódok 221 Az állítás módjai 222 A módbeli segédigék 222 Lehetőséget kifejező igék és szókapcsolatok 223 Segédigék a "kell, szükséges, kénytelen", a tilalom kifejezésére 224 Akarást kifejező igék 226 Az igemódok 227 Jelentő mód 227 Parancsoló mód 227 Kötőmód 228 Feltételes mód 230 Az ige névszói alakjai a mondatban 231 Infinitive 231 Az Infinitive használata általában 231 Az Infinitive mint alany 232 Az Infinitive mint tárgy 232 Tárgyeset főnévi igenévvel 233 Az Infinitive mint jelző 234 Az Infinitive mint határozó 235 Az Infinitive főmondatban 235 Split Infinitive 235 Gerund 235 A Gerund mint alany 236 A Gerund mint tárgy 236 A Gerund mint jelző (birtokos jelző) 237 A Gerund mint határozó 237 Participle 238 A Participle mint alany 238 A Participle mint tárgy 238 A Participle mint jelző 238 A Pariciple mint az állítmány névszói része 239 Participle-s mondatrövidítések 240 Kapcsolt Participle 240 Önálló Participle 240 Az alany 242 Az it alanyi használata 244 A so használata be, have, do mellett 245 A there alanyi használata 246 Az alany és állítmány egyezése 247 Általános alany 249 Az alany elhagyása 251 A tárgy 252 Közvetlen tárgy 252 Közvetett tárgy 255 Az it mint tárgy 257 A jelző 259 Tulajdonságjelző 259 Számjelző 261 Birtokos jelző 261 Kijelölő jelző 262 Értelmező jelző 263 A határozó 264 A határozók fajai 265 A szófajok a mondatban 270 Alárendelés 272 Alárendelt összetett mondatok 272 Alanyi mellékmondatok 272 Állítmányi mellékmondatok 273 Tárgyi mellékmondatok 273 Jelzői mellékmondatok 274 Határozói mellékmondatok 276 Helyhatározói mellékmondatok 276 Időhatározói mellékmondatok 276 Okhatározói mellékmondatok 277 Célhatározói mellékmondatok 277 Következményes mellékmondatok 278 Feltételes mellékmondatok 278 Megengedő mellékmondatok 280 Hasonlító mellékmondatok 280 Egyenes és függő beszéd 282 Szórend 283 Egyenes szórend 283 Fordított szórend 287 Tárgymutató 290