A XXI. század alkonya - A kockázati társadalom, amelyben élünk

Összefoglaló

Az új évezred kezdete óta a nemzetközi életben egy sor átfogó és stratégiai természetű jelentős esemény történt, amelyek fontos és hosszan tartó hatást gyakorolnak a nemzetközi politikai és gazdasági helyzet minden aspektusára. Ha a világra tekintünk, az emberiség jövőjét meghatározó nagy sorskérdések váltak a kor fő témáivá. Egyre nagyobb hangsúlyt kapott a globalizáció jelenségei elleni küzdelem, fokozódott a nemzetek versenye a meghatározó szerepekért a világban, az európai országok többségében is egyre hangosabbak lettek az erős nemzettudatot, a közös célokat, az egységes, normakövető társadalmat követelő hangok, megnövekedett az emberi akaratból közvetlenül származó döntések iránti igény az általánosan
elfogadottnak és követendőnek tartott elvek, és az emberek fölé helyezett intézmények hatalma ellenében.
A Jelenések Könyvétől Nostradamus jóslatain keresztül egészen Az ember tragédiája alkotójáig folytathatnánk a sort és idézhetnénk tudósokat, prófétákat, költőket, önjelölt hírnököket, akik a világvégét jövendölték, kozmikus katasztrófákat prognosztizáltak, vagy egyszerűen csak összeesküvés-elméleteket gyártottak, háttérhatalmak vízióival riogattak. Nem gondoljuk, hogy a XXI. század korai alkonyával ijesztgetni kéne a mai olvasót. A kockázatok olyan végtelen sora jelentkezett az utóbbi esztendőkben, amelyek képesek elpusztítani a világot.
Milyen erők képesek arra, hogy elpusztítsák a világot, s van-e mentség? A könyv sorra vesz számos világvégét (elő) idéző tényezőt, és szól a mentőkörülményekről is.
A szerző úgy látja: a világvégét idéző sokfajta veszély közül számos közeli és konkrét. Elsősorban a terrorista akciókkal súlyosbított, nukleáris csapásokat és más tömegpusztító fegyvereket alkalmazó háborúk jelenthetnek ilyen veszélyt. Itt az ideje, hogy a fenyegető körülményeket az emberek,a társadalmak békéjéért, biztonságáért felelős államok és vezetőik felismerjék, hatásukat elhárítsák vagy enyhítsék.
Korunkban semmivel nem pótolható felelőssége van az államok vezetőinek: bölcsességük vagy belátásuk, együttműködési készségük sorsdöntő lehet. Tárgyalni kell, ugyanakkor erőt is kell mutatni. Egyszerre kell szövetséget kötni és elhatárolódni.
Folyamatosan választani kell jó és rossz között.Ebben lehet támasz a stabil értékrend, az érzelmi háttér, a vallásos hit és a szabad akaratból fakadó felelősségtudat. - A világ nem menthetetlen.