„Az 1970-es évtized a termelékenység évtizede. Az 1980-as évek a Totál Quality Management (TQM) jegyében teltek el. A most zajló 1990-es évtized a rugalmasságé." (Aggarwal [1995], kiemelés tőlünk: K. É.-Sz. K.) Sumer Aggarwal, a Suffolk Egyetem (Boston) neves professzora, ekképpen foglalta össze az országokat és a vállalatóriásokat egyaránt megrengető változásokat, amelyek az utóbbi néhány évtizedben a termelés és a szolgáltatások világában végbementek. A közép- és kelet-európai gazdaságoknak, a tervgazdaság merev rendszerében működő szocialista vállalatoknak az 1970-es és az 1980-as években esélyük sem volt arra, hogy elfogadható helyezést érjenek el a termelékenységi versenyben, vagy eredményesen illeszkedjenek be a TQM szisztémába. A termelékenység hajtóerőit kioltotta a szocialista rendszerekre jellemző általános érdektelenség, a „mi dolgozgatunk, ők fizetgetnek" jól ismert logikája, az újításoknak, a „nehéz embereknek" hatásosan ellenálló szisztéma. A Totál Quality Managementnek sem volt igazán tere olyan társadalmi-gazdasági környezetben, amelyben a mennyiség mindig maga alá gyűrte a minőséget, s amelyben a kollektív felelőtlenség, a pontatlanság, a dolgok elnagyolása szinte rendszerszervező erőként működött. Az 1980-as és az 1990-es évek fordulóján - nem függetlenül az előbb említett végzetes lemaradástól és a világtrendektől való elkanyarodástól - kimondatott a végső ítéletet az alkalmazkodásra képtelen kelet-európai tervgazdaságok felett. Vajon a régi rendszer romjain formálódó új gazdasági berendezkedés ad-e esélyt arra, hogy a siker reményével kapcsolódjunk be a kilencvenes évekre jellemző rugalmassági versenybe? Hogyan lehetnénk rugalmasabbak? Egyáltalán, mik ennek a hiperkompetitív környezetben kialakított vállalati - de nem csak vállalati - stratégiának a jellemzői? Miért válik a rugalmasság - amely mindig is fontos volt a gazdasági helytállásban - napjainkban meghatározóvá, a legfontosabb versenytényezővé? Technológiai korszakváltás - a fordizmus merevségétől a toyotizmus rugalmasságáig 11 Tömegtermelés helyett tömeges testre szabás - a rugalmas specializáció szükségessége 11 Fordizmus - a tömegtermelés technológiája 11 Hiperkompetitív piacok - a toyotizmus térhódítása 12 A rugalmas specializáció 16 Rugalmasság - tanulás, öntapadó szervezet, hatékony információk 16 Felhasználóbarát termékek - a tömeges testre szabás és a toyotizmus 20 Példák a tömeges testre szabásra 20 Lábon eladott termékek - a piacprobléma átalakulása 21 A vevő és az eladó megváltozott kapcsolata 22 Problémamegoldások értékesítése 24 Számítógép vezérelte rugalmas technológiák és általános rendeltetésű gépek 26 CIM - CAM - CAD - CAP - CAQ 27 Változékonysági hozadék 29 Hálózatokba integrált termelési egységek együttműködése 30 A hálózatszervezés alapelvei 30 Variációk hálózatokra 33 Regionális gazdaságok - német és olasz sikerminták 35 A regionális hálózatokra jellemző kooperáció típusai 37 Sikertényezők a regionális hálózatokban 38 Rugalmas technológiai rendszerek társadalmi kontextusban 43 A rugalmas technológiai rendszerek mikrogazdasági intézményi közege 44 A technocentrikus és az antropocentrikus technológiai gyakorlat 44 Számítógép vezérelte rugalmas technológiák és a vállalaton belüli szociális kapcsolatok 45 Bizalomra épülő szervezet - a hagyományos termelés kulcsfigurái 45 Az elveszett transzparencia: törés a szociális paktumban 46 Ellenőrzési funkciók a számítógép vezérelte rendszerben 47 A piacoldali ellenőrzés és a gépies ellenőrzés szép új világa 48 Az információs technológiák kihasználásának önkéntes korlátozása 49 A hierarchia oldódása - az innovációk és a tudás új megosztása a vállalaton belül 50 Öreg fókák helyett fiatal farkasok 51 E-mail - a horizontális kapcsolatok felértékelődése 51 Projektmenedzsment 52 A vállalat kinyílása - külső tanácsadók 53 A hierarchiákon átnyúló kooperáció kockázatúnak minimalizálása 53 Mezoszintű megközelítés 55 Technológiai K+F externáliák 55 Az elégtelen K+F beruházások okai - a technológiai externaliak elkerülhetetlensége A technológiai K+F externáliák és a regionalitás Makro rátekintés - nemzeti intézményi feltételek és a vállalati innovációs stratégiák összehasonlítása A nemzeti intézményi struktúrák típusai 59 A nemzeti koordinációs intézmények és az innovációs minták összefüggései 62 DQP vagy rugalmas fordizm us 66 Az amerikai csúcstechnológiai sikerek titka 68 Biztonságra berendezkedő német és japán kutatók 69 Minorés major technológiák intézményi feltételei 71 Modern technológiapolitika - gazdaságpolitikai következtetések 73 A technológiapolitika néhány elméleti vonatkozása 73 A technológiapolitika hagyományos igazolása 74 A technológia modern megközelítése 74 A növekedésorientált technológiapolitika válsága 75 A duális technológiapolitikai modell összeomlása 77 Technológiapolitika mint társadalmi kísérlet 79 Technológiapolitikai elképzelések és gyakorlat az Európai Unió néhány országában 80 A munka humanizálása - német irányzat 81 Konstruktív technológiai hatáselemzés - a holland koncepció 83 Párbeszédre épülő hatáselemzés 83 A CTA továbbfejlesztésének irányai 84 A CTA jelentősége a technológiapolitika számára 85 Az osztrák integrált technológiapolitika 86 Neokorporativizmus, társadalmi partnerség - az osztrák technológiapolitika társadalmi-politikai háttere 87 Az integrált technológiapolitika céljai, eszközei és forrásai 87 Hangsúly az alapkutatásokon - az intézményi környezet hiányosságai 89
Ez is elérhető kínálatunkban: