Nehéz zsidónak lenni

Összefoglaló

Egy életút, a nyolcvanadik születésnap mérföldkövénél. Emlékezés, a főszereplőé és a tanúké. De mennyire nem illik ez a "főszereplő" titulus Schweitzer József főrabbira! Nem őrá szabták. Szolgál és szolgált egész életében, és csak annyiban szerepelt, amennyire ezt ama szolgálat megkövetelte. Schweitzer József a Pulitzer-emlékdíjas újságírót, Kertész Pétert vezette végig az életén, gyermekkorától napjainkig. A kötetben nemcsak ő vall önmagáról, jeles kortársai is megteszik ezt - róla. Készséggel eleget tettek a kérésnek. Erről, a kötet előszavában így ír a szerző: "...ímhol egy zsidó, akit (majdnem) mindenki elfogad, tisztel, szeret, határon belül, kívül legyen az illető rabbi (neológ, lubavicsi, reform), kántor, író, történész, filozófus, ügyvezető igazgató, fotóművész judaisztika professzor, bankár, köztársasági elnök vagy valamely keresztény egyház püspöke... nem csupán a tisztes kort megélt kortársat köszöntötték számosan az ilyenkor szokásos módon, hanem sokkal inkább egy olyan - az ő megfogalmazásában - gyakorló rabbit, aki magától értetődően vallja magyarnak magát, mentes minden manírtól, papi kivagyiságtól, és elkötelezett híve a keresztény-zsidó párbeszédnek... Schweitzer József a magyarországi zsidóság legavatottabb szószólója. Műveltsége, közvetlensége, derűje, mindenki számára hozzáférhető bölcsessége egyfajta nemzeti kincs."
Róla szól tehát e kötet, a - Glatz Ferenc akadémikus szavaival - tudós rabbiról, a zsidó történelem, a rabbinikus hagyomány kutatójáról, a nyitott, a közösség minden emberi-lelki konfliktusaival közvetlenül foglalkozó lelkipásztorról, a főpapról, a jó magyar emberről. Az emberről.

TARTALOM:
Glatz Ferenc: A lelkipásztor, a zsidó, az ember 7
Előszó 19
Nehéz zsidónak lenni 27
Kortársak Schweitzer Józsefről 231
Göncz Árpád: Mindig megmelegedett tőle a szívem 233
Mádl Ferenc: Személyében zsidó és magyar értékek léteznek együtt 236
Horn Gyula: Mély benyomást tett rám a higgadtsága 237
Fröhlich Ida: Otthonosan mozog a kétezer éves folyamatosságban 239
Komoróczy Géza: Maga köré tudja összegyűjteni az országot 245
Slomo Spitzer: Őrzi a múlt tüzének parazsait 250
Randolph L. Braham: Az Astoria kávézójában szoktunk találkozni 251
Schmelzer Hermann Imre: A tehetséget kifejlesztő ember típusa 254
Menahem Schmelzer: Híd két korszak között 256
Heller Ágnes: Lajos bácsi a Sorstalanságban 259
Domán István: Beiratkozás sárga csillaggal 264
Menahem Meron: Egyedül nekem adta át a szószékét 267
Sajevics Adolf: Héberül adott elő a külföldi hallgatóknak 273
Fröhlich Róbert: Az utolsó nagy bölény 276
Kardos Péter: Wojtyla emberére akadt benne 280
Landeszman György: A "gyáva" főrabbi 284
Raj Tamás: Tanítást kell adni a temetésen is 287
Raj Ferenc: A Szim Salom és a Síp utca 288
Verő Tamás: Mint az ujjunk a padra 290
Oberlander Baruch: Reb Jehudá és Reb Zuse 293
Szécsi József: Dialógus Auschwitz után 299
Paskai László: Régi jó kapcsolat van közöttünk 315
Erdő Péter: Találkozás a Kimondhatatlannal 316
Seregély István: Isten embere 317
Várszegi Asztrik: A Ti fátokba oltódtunk mi bele 318
Szebik Imre: "Találjátok meg a helyeteket!" 325
Rázmány Csaba: Részt vett a felszentelésemen 326
Donáth László: Ő a par excellence zsidó 327
Balog Zoltán: Kaddis a felsőházban 332
Zsellengér József: Egyenlő partnerként kezelt minket 342
Németh Sándor: Mértéket mutató személyiség 348
Platthy Iván: Sarzsi nélkül is tisztelet övezi 349
Kézdy György: Pécsett otthon éreztem magam náluk 352
Fekete János: Tiszta magyar nyelven hirdeti az igét 355
Gergely Ágnes: Bámulom a kiváló diplomáciai érzékét 358
Féner Tamás: "Te hagynád, hogy a lányodat fényképezzék a mikvében?" 360
Fekete László: Szakmai szintű muzikalitással bír 366
Kármán György: Tökéletesen átjön a képernyőn 373
Gerő András: Roppant életes történetei vannak 378
Benedek István Gábor: Ő úgy zsidó, ahogyan levegőt vesz az ember 381
Zoltai Gusztáv: Komoly űr lesz utána 384