Könyv 2 db E-könyv 1 db Antikvár 13 db Idegen nyelvű 9 db Hangoskönyv Film Zene

Ne engedj el...

Európa Könyvkiadó, 2018

Összefoglaló

Különös körülmények között nevelkednek a világtól elzárt magániskola, Hailsham növendékei. Noha minden szempontból kitűnő nevelést kapnak, tanáraik mintha egyszerre tartanának tőlük és szánnák őket. A diákok megtanulják, hogy különlegesnek számítanak, és hogy kiváló egészségük megőrzése nem csupán önmaguk érdeke, hanem a társadalomé is. Ám furcsa módon a külvilágról, melyet majdan szolgálniuk kell, szinte semmit nem tudnak. S ahogy múlnak az évek, az idillinek tetsző elszigeteltségben lassan ráébrednek, hogy az egyre gyakrabban megtapasztalt félreértések, zavaró ellentmondások hátterében sötét titok bújik meg.
Az egykori diák, Kathy, harmincas évei elején idézi fel hailshami emlékeit, amikor felbukkan az életében két régi iskolai barátja, Ruth és Tommy. Miközben megújul és megerősödik barátsága Ruthszal, parázsló tinivonzalma Tommy iránt pedig szerelemmé kezd érni, az elfojtott emlékek nyugtalanítóan a felszínre törnek, s a visszatekintés felismerései következtében a barátoknak újra szembe kell nézniük a gyermekkoruk hátterében rejtőző igazsággal, mely egész életüket meghatározza. Ám a drámai őszinteségű szembesülés talán túl későn érkezik el mindhármójuk számára, kapcsolatuk szövevényének szálait már nem bogozhatja szét megnyugtatóan.
A Napok romjai szerzőjének megtévesztő egyszerűséggel kibontakozó remekműve rendkívüli érzékenységgel tárja elénk a remény és az elfogadás, beletörődés időtlen drámáját. A visszafogott nyelvezet csalóka látszata mögött páratlan érzelmi mélység rejlik, melyet kiaknázva, Ishiguro merészen újszerű megközelítésben vizsgálja egy napjainkban igen aktuális társadalmi kérdés erkölcsi szempontjait.
A regény jelentős irodalmi díjat is elnyert, és a Time magazin beválogatta a száz legjobb angol nyelvű regény közé..

Olvasd el mások véleményét is!

301 oldal･keménytábla, védőborító･ISBN: 9789634055112

Számítani lehetett arra, hogy a Bob Dylan tavalyi Nobel-díja okozta izgalmak után a svéd királyi akadémia idén visszatér a klasszikus vonalhoz, Kazuo Ishiguro győzelme azonban még így is meglepetés volt (nekünk is, olyannyira, hogy fel sem került az előző napi anti-listánkra), de semmiképpen nem érdemtelen. Senki nem vitatja, nem is vitathatja, hogy Ishiguro a kortárs angolszász próza egyik kiemelkedő képviselője, aki a japán és a brit írói és történelmi hagyományokra támaszkodva, azokból kiindulva olyan egyetemes kérdésekre keresi a választ, mint a múlt és az egyén kapcsolata, a közösségi és az egyéni emlékezet egymásra hatása, az ebből fakadó disszonanciák, önmagunk ámítása, a szubjektív múltidézés és az ebből eredő torzítások.

Tovább a Könyves Magazin oldalára