A kortárs világirodalom egyik legizgalmasabb és legeredetibb vállalkozása a norvég író, Karl Ove Knausgard hatkötetes regényfolyama, a Harcom. Piaci siker: hazájában közel félmillió példányt adtak el belőle, és világtrend: huszonkét nyelvre fordították le eddig. Megjelenése mindenhol beszédtéma és szenzáció lett. A Halál ennek a különleges önéletrajzi sorozatnak az első könyve. Knausgard negyvenévesen kezdte el lenyűgöző munkáját: megírni egy élet történetét egyszerűen és titokzatosan, belátva, hogy életünk küzdelme mindig más életekhez kapcsolódik; vagy éppen az első kötet fő motívumához, a halálhoz. A szerző saját gyermekkorát és apja életét írja meg annak halálán keresztül. Leszámol vele és elszámol magával, részletesen taglalva a gyarló apa és a tékozló fiú közötti konfliktusokat. A Halál önéletrajz és regény, filozófiai kísérlet és irodalmi botrány. Valaki más életéről olvasva saját létezésünk titkaira és tabuira pillantunk rá. A Harcom nem csupán feszegeti a műfaj határait, új területeket fedez fel az irodalom és az olvasók számára. A sorozat további darabjaiban a szerelem, a játék, az élet és az álom témáján keresztül olvashatjuk tovább egy ember lehetséges-lehetetlen életét és harcát.
A letöltéssel kapcsolatos kérdésekre itt találhat választ.
3.7
az 5-ből
11 értékelés alapján
Az utóbbi évek legnagyobb könyvélménye. Igaz, egykorúak vagyunk, másrészt skandináv mániám van, de még ezeket leszámítva is egy csoda. Minden kötetet kétszer olvastam már. Először a családi kapcsolatok rejtélye kötött le, másodszor rengeteget nevettem, mert humorral szemléli sokszor önmagát. Az apa figurája...no igen, ez a nagy rejtély. Mintha Knausgard-nak nem lennének pszichológiai fogalmai, vagy csak direkt nem akarja használni ezeket. A "súlyos személyiségzavar", vagy a "szociopata" stb kifejezések nem fordulnak elő, amikor apjáról ír. És ez pont így jó, hiszen nem a mai tudásával értékeli az átélteket. Ugyanígy az anyafigura megjelenítése is: nem rója fel anyjuknak utólag, hogy csendestárs volt, és végső soron kiszolgáltatta őket az apa dühének. Arra azért nagyon kíváncsi lennék, hogy az anya olvasta-e a fia könyvét, és ha igen, hogy tudott megbirkózni a lelkiismeretével.
VS
Azokat a könyveket szeretem, amelyiknek van valamiféle üzenete, tartalma. Ennek a könyvnek nincs.