Halál - Harcom 1.
Magvető, 2016
Összefoglaló
A kortárs világirodalom egyik legizgalmasabb és legeredetibb vállalkozása a norvég író, Karl Ove Knausgard hatkötetes regényfolyama, a Harcom. Piaci siker: hazájában közel félmillió példányt adtak el belőle, és világtrend: huszonkét nyelvre fordították le eddig. Megjelenése mindenhol beszédtéma és szenzáció lett. A Halál ennek a különleges önéletrajzi sorozatnak az első könyve. Knausgard negyvenévesen kezdte el lenyűgöző munkáját: megírni egy élet történetét egyszerűen és titokzatosan, belátva, hogy életünk küzdelme mindig más életekhez kapcsolódik; vagy éppen az első kötet fő motívumához, a halálhoz. A szerző saját gyermekkorát és apja életét írja meg annak halálán keresztül. Leszámol vele és elszámol magával, részletesen taglalva a gyarló apa és a tékozló fiú közötti konfliktusokat. A Halál önéletrajz és regény, filozófiai kísérlet és irodalmi botrány. Valaki más életéről olvasva saját létezésünk titkaira és tabuira pillantunk rá. A Harcom nem csupán feszegeti a műfaj határait, új területeket fedez fel az irodalom és az olvasók számára. A sorozat további darabjaiban a szerelem, a játék, az élet és az álom témáján keresztül olvashatjuk tovább egy ember lehetséges-lehetetlen életét és harcát.
A letöltéssel kapcsolatos kérdésekre itt találhat választ.
Részletek
- Elérhető formátumok: epub, mobi
- Belelapozás: epub
- ISBN: 9789631434286
Tedd kosárba mindkettőt egy gombnyomással!
A kettő együtt:
ÉRTÉKELÉSEK
3.9
az 5-ből
14 értékelés alapján
Legnépszerűbb pozitív értékelés
Az utóbbi évek legnagyobb könyvélménye. Igaz, egykorúak vagyunk, másrészt skandináv mániám van, de még ezeket leszámítva is egy csoda. Minden kötetet kétszer olvastam már. Először a családi kapcsolatok rejtélye kötött le, másodszor rengeteget nevettem, mert humorral szemléli sokszor önmagát. Az apa figurája...no igen, ez a nagy rejtély. Mintha Knausgard-nak nem lennének pszichológiai fogalmai, vagy csak direkt nem akarja használni ezeket. A "súlyos személyiségzavar", vagy a "szociopata" stb kifejezések nem fordulnak elő, amikor apjáról ír. És ez pont így jó, hiszen nem a mai tudásával értékeli az átélteket. Ugyanígy az anyafigura megjelenítése is: nem rója fel anyjuknak utólag, hogy csendestárs volt, és végső soron kiszolgáltatta őket az apa dühének. Arra azért nagyon kíváncsi lennék, hogy az anya olvasta-e a fia könyvét, és ha igen, hogy tudott megbirkózni a lelkiismeretével.
VS
Legnépszerűbb kritika
Azokat a könyveket szeretem, amelyiknek van valamiféle üzenete, tartalma. Ennek a könyvnek nincs.