Manhattani kalauz (Horizont Könyvek) - Saját képpel

Összefoglaló

John Dos Passos: Manhattan Transfer - Ismertető: A ​szerző New York világvárossá válását mutatja be, a 30-as években.
Szereplői furcsa szerzetek, van, aki most érkezik szerencsét próbálni, van, aki a csőd elől menekül Európából…
John Dos Passos regénye, a Manhattani kalauz a város és lakói közti egyensúly hiányának megtervezett modelljét valósítja meg. A város mindent betöltő jelenléte nem a lakók között, hanem a lakókon belül, kívülük és mellettük van; a narratíva őrült buzgalommal fog neki az aprólékosan kimunkált káosz leírásához, bemutatásához és szemléltetéséhez. A kritikusok általában egyetértenek abban, hogy a Manhattani kalauz a városi élet leírása, a modern ipari élet szimbóluma; egy olyan kísérlet, amelynek célja a város képét [the image of a city] úgy narrativizálni, mint ahogyan a vizuális kép [picture] esetében történik.
A regény 1925-ben jelent meg, jellemzési technikái, a városról alkotott képe és az időkezelés mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a kritikusok egyértelműen kijelenthessék: a Manhattani kalauz „nem a hagyományos értelemben vett regény”; „Dos Passos a feje tetejére állította a bevett regényformát”.

Nagyváros címmel is megjelent- További ismertető: "Belelapozás".

----------------------------------- Ahogy A három katonával nem tudtam igazán mit kezdeni, ez annál inkább bejött. Sőt! Zseniális, lenyűgöző, kiváló! Pici furi mellékízzel… Folytonos mozgás, zajok, illatok, zene, ott bujkál olvasás közben a háttérben a születő város minden mozzanata. Kissé szokatlan szerkesztés, hol felveszi egy szereplő életfonalát, hogy aztán újra elengedje, újabbat felvéve. Csupa kép a regény, bár szerintem kicsit sötét. Fura város lehet ez a New York! Sokan idevágytak, reménnyel teli, aztán miután ettek belőle-és a város evett belőlük- szinte életuntan elvágynak. Olyan érzésem volt, Dos Passos kicsit távolságtartóan szemléli szereplőit, mintha nem szeretné őket. Igaz, nincs is kimondott központi alak, a középpontban a város maga van. A nyelvezete pazar, mondanám, hogy tanítani kellene, ha nem tudnám, mennyien tanultak tőle. Valóban nagyon jó könyv, bár nem szép, a szó klasszikus értelmében. Igaz könyv! /Olvasói hozzászólás/.