A gazdasági fejlődés trendvonaláról

Összefoglaló

Kiadó: Magvető Könyvkiadó
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve: 1975
Kötés típusa: Vászon
Oldalszám: 388 oldal
Sorozatcím: Elvek és utak
Kötetszám:
Nyelv: Magyar
Méret: 19 cm x 13 cm
ISBN: 963-270-038-4
Megjegyzés: Fekete-fehér ábrákkal.

TARTALOM
Előszó a második, javított és bővített magyar kiadáshoz 5
Előszó a francia kiadáshoz 7
A gazdasági fejlődés valódi hordozója 17
Mindegyik gazdasági csoda: helyreállítási periódus 42
A gazdasági helyreállítási periódusok jellegzetes lefolyása 23
A trendvonal: nem agyrém, de nem is fátum 26
A helyreállítási periódusok elemzésének aktualitása 30
A helyreállítási periódus klasszikus esete 34
A japán gazdasági csoda
A gazdasági csoda csupán helyreállítási periódus 42
A fejlődés egyik megdöbbentően állandó mutatószáma: a munkaerő-megoszlás változása 51
Egy gazdasági csoda, amely nem akar véget érni 54
A fák mégsem nőnek az égig 56
Japán gazdasági fejlődésében még egy fordulat várható 57
A Szovjetunió gazdasági fejlődése, fejlődési trendvonala és a két helyreállítási periódus
Az Októberi Forradalom és a trendvonal törése 61
A polgárháborút követő helyreállítási periódus 68
A második világháborút követő helyreállítási periódus 71
Összefoglaló megjegyzések 76
A nyugatnémet "gazdasági csoda"
A trendvonal felismerését megnehezítő sajátos körülmények 78
Néhány nyugat-európai ország fejlődésének trendvonala 83
A "gazdasági csoda" előtörténete és vége 97
Befejező megjegyzések 107
A helyreállítási periódusok Magyarországon és az "olasz gazdasági csoda"
Ha a trendvonal állandóságát már bizonyítottnak tekintjük 109
Trendvonal és helyreállítási periódusok Magyarországon 110
Az "olasz gazdasági csoda" végén 118
A gazdasági fejlődés mutatószámainak értelmezésével kapcsolatos megjegyzések
Átfogó és parciális mutatószámok 131
Hol és miért törik meg némelyik mutatószám trendvonala 135
A trendvonal tapasztalt állandósága mint elemzésünk kiindulópontja
Mit fejez ki tulajdonképpen a trendvonal? 147
A trendvonal meredekségét nem szabhatja meg sem a tőkebefektetés, sem a kutatás 152
Két aspektus - az analízis kettéágazása 154
Célkitűzések és megvalósítások láncolata 155
Kutatás és fejlesztés
A fejlesztési tevékenység és a termelés megkülönböztetése 162
A fejlesztési tevékenység és az emberi szükségletek kielégítése közötti sajátos közvetítés 168
A fejlesztési tevékenység sajátos szerepe az újratermelési folyamatban 172
Kutatási eredmény és extraprofit 177
A kutatási eredmény mint quasi-áru 180
Hajtórugó és regulátor 185
A technika új vívmányainak terjedése
A terjedési folyamat és a termelékenység időbeli és térbeli gradiense 187
Az egyes technikai vívmányok terjedése közötti kölcsönhatás 198
Az új technikai vívmány terjedése a munka kvalitatív megváltozásán keresztül megy végbe 202
Terjedési folyamat és tőkefelhalmozás 207
A tárgyiasult munka mennyisége
Hogyan aránylik a nemzeti vagyon mindenkori összege az évi nemzeti jövedelemhez 211
Mily meglepően kevés munkaóra tárgyiasul egy munkahelyen 215
Szükségszerű-e a beruházási hányad növekedése a fejlődés folyamán? 220
Gépi beruházás és a termelékenység emelkedése
A kérdés felvetése és körvonalazása 222
A népgazdaság sajátos felosztása két "vertikális" szektorra 225
A II. szektorban végbemenő termelékenységemelkedés alapja 227
A termelőberendezések tökéletesedése és a "fejlődési együttható" 229
A beruházási hányad esetleges visszahatásai a fejlődési együttható értékére 234
A berendezésegységek gyártási éve mint termelékenységi skála 237
A berendezésállomány-egység előállításához szükséges munkaráfordítás: c konstans 240
Modellünk felépítésének áttekintése 243
A beruházási hányad és a termelékenységemelkedés egybeeső, rövid lejáratú ingadozásai 244
A beruházási hányad hatása a termelékenység rövid és hosszú távú emelkedésére 255
Az állandó beruházási hányad optimális nagysága 259
Gyorsabb ütemű fejlődéshez sincs szükség nagyobb beruházási hányadra 268
A beruházási hányad és az ipar struktúraváltozása 271
Építési beruházás és gazdasági fejlődés
Elemzésünk kiindulópontja: az épületek hosszú élettartama 276
"Népszaporulatra" és "fejlődésre" fordított építkezés 280
Az építkezés mint a fejlődés előfeltétele és következménye 282
Munkaerő és fejlődés
Az ismeretek összességének és az egyéni tudás sokrétűségének kibontakozása a munkamegosztás következtében 284
Az individuális tudás nem "több" lesz, hanem "más" - Az ismeretek összességének struktúraváltozása 288
A gép mint az ember tanítómestere 295
A manufaktúrától az automatizálásig 297
A szükséges kiképzési idő csökkenése, majd hosszabbodása 301
Szakmastruktúra és foglalkozási struktúra 305
A szakmastruktúra-változás két részfolyamat erődje 309
A szakmastruktúra változásában megnyilvánuló "tehetetlenség" (inercia) 318
A "Tehetetlenség" és az "ellenállás" megkülönböztetése 320
A szakmastruktúra-változás és a gazdasági fejlődés üteme 321
A feszültség, mely a fejlődést mozgásban tartja, és a kötés, mely határt szab ütemének
Amikor a hajtóerő keletkezett 324
A "munkahelystruktúra" fogalma 328
A "strukturális feszültség" két komponense 330
A strukturális feszültség és a bérek 333
Egy döntő jelentőségű visszahatás, amelyet mégsem szabad túlértékelni 338
Feszültség és konkurrencia 340
Strukturális feszültség és a beruházási hányad 343
Fejlődés és "gazdaságtalan" beruházás 347
Nyitott és zárt gazdasági egység 354
Akár egyszeres, akár kettős a kötés, a fejlődés a szakmastruktúra-változástól nem szakadhat el 357
Forrásmunkák 363
Megjegyzések az ábrákhoz (a statisztika forrásmunkák megjelölésével) 367