A Varjú ikrek története - Mese gyerekeknek és felnőtteknek

Összefoglaló

A többrétegű elbeszélés fordulatai a madárgyerekek előkerítését szolgálják: ezt érdeklődéssel követhetik a gyermekolvasók, miközben a szöveg a felolvasás által új - zenei - dimenziót nyer. Nem véletlenül, hiszen a természet - szél, növények, a városi, a városhoz közeli élővilág - hangjaira fogékony történetmondó egy koncert előtt, a Duna partján figyel fel a kicsi varjak hangjára, és mindentudó elbeszélőként mondja el, hogy mi lesz a sorsuk a városban, és miképpen jutnak haza.
Illés Krisztina a Varjú ikrek történetében olyan prózanyelven ír, amely az élőbeszéd elemeit, fordulatait látszólag az elévülés kockázatával tartalmazza, mégis nemzedékeket kapcsol össze: az új és régebbi szleng egyszerre van jelen a szövegben. Hangulatfestő-hangutánzó névadási gyakorlata emlékezetesen szellemes, és a madártávlat különös nézőpontja izgalmasan irányítja a figyelmet a városra, és annak egy különösen exponált helyére, az Állatkertre. (Cserhalmi Zsuzsa)
A könyvet kezembe véve először pergő, dinamikus állatmesének tűnt. Továbblapozva azt gondoltam, ez az író saját családi meséje. A regény középső részét egy parkban, napsütötte padon ülve olvastam. Megszűnt a külvilág, éreztem, hogy könnyezem. A mondanivaló olyan mély lyukakat foltozott be a lelkemen, amelyeknek a létezéséről sem tudtam. Csodálatos volt. Szeretném a mű üzenetét a gyermekeimnek is továbbadni. (K. I., 9, 12 és 16 éves gyerekek édesanyja)