A délvidéki hadművelet 1941. április

Összefoglaló

Még alá sem írták a magyar megbízottak az első világháborút lezáró, ránk erőltetett békediktátumot, amikor az országban már megjelentek a revíziós követelések első csírái. Nem volt ez véletlen, hiszen mindenki érezte, a döntés ellehetetlenítheti Magyarországot.
A határainkat állandóan fenyegető kisantant, és a csak alakulgató honvédségünk arra kényszerítette a politikai vezetést, hogy szövetségest keressen, és annak segítségével valósítsa meg revíziós elképzeléseit, ami valójában soha nem került le a napirendről.
A Németországgal kötött megállapodások aztán egy olyan kényszerpályára vezették az országot, ahonnan már nem volt visszakozz. Igaz, az eredmények mindenkit elkápráztattak. 1938-ban a felvidéki területek, majd 1939-ben a Kárpátalja visszatérése után már mámorban úszott az ország. Az 1940-es „második bécsi döntés”, amelynek eredményeként visszatért Észak-Erdély és a Székelyföld, még ennél is eufórikusabb hangulatot eredményezett és talán a Horthy-rendszer legnagyobb eredménye volt az eltelt 20 évben. Ezzel azonban be is fejeződött a békés területszerzések időszaka.
A honvédség már 1938-tól intenzívebb fejlesztésbe kezdett, de a reálisan gondolkodók tisztában voltak vele, hogy az elpazarolt közel húsz évet nehéz lesz pótolni. Lassan érkeztek az országba a modernebb technikai eszközök, hadiiparunk gyerekcipőben járt, és a tervezett szervezi fejlesztéseket is több év alatt akarták megvalósítani. Erre azonban már nagyon kevés idő jutott.
Hiszen Európában ekkor már egy éve dúlt a háború, és egyre többen érezhették, előbb-utóbb közvetlenül is részesei lehetünk ennek a napról napra több áldozatot követelő csatározásnak.
A Teleki vezette magyar politika, amely azonnal felismerte a német befolyás veszélyes voltát, minden erejét latba vetve őrizte a jó viszonyt Jugoszláviával, hiszen úgy gondolták, hogy a nyugattal már csak ezen a „kis ablakon” keresztül tudja tartani a kapcsolatot, pedig ez Magyarország szempontjából létfontosságú.
1941. április 11-én azután a magyar királyi honvédség átlépte a déli határt. Igaz, az ország ismét gyarapodott közel 12 000 km2 területtel és több mint 1 millió lakossal, de visszavonhatalanul belesodródott a második világháborúba.