6 db Horváth János irodalomtörténeti mű: Horváth ​János irodalomtörténeti munkái I-V. + Horváth ​János verstani munkái

Összefoglaló

Horváth ​János irodalomtörténeti munkái I.


A Horváth János Összegyűjtött művei című sorozatban a verstani munkák után a tematikai időrend szerint megszerkesztett irodalomtörténeti kötetek következnek. Közülük az első az 1908-ban megjelent Irodalmunk fejlődésének fő mozzanatai című tanulmánnyal kezdődik; ezt követi az 1920-as évekből való szintézis, A magyar irodalom fejlődéstörténete, amely a kezdetektől Arany János haláláig terjedő korszakokat tekinti át; majd két korszak-monográfia: A magyar irodalmi műveltség kezdetei (1931), amely a kolostori irodalmat, és Az irodalmi műveltség megoszlása (1935), amely a magyar humanizmust jellemzi. A kötetet a Szabács viadala című tanulmány (1956) zárja.


Horváth ​János irodalomtörténeti munkái II.


A Horváth János verstani munkái és a Horváth János irodalomtörténeti munkái I. című kötetek után ez a könyv lesz Horváth János összegyűjtött munkáinak harmadik darabja, amely a 16-18. század irodalmáról írt tanulmányokat tartalmazza. Közülük legterjedelmesebb A reformáció jegyében írt monográfia, amely először 1953-ban, másodszor 1957-ben jelent meg; a 16. század körébe ezenkívül a Balassi-komédiáról, Thury György énekéről, az Ének az Gazdagrul című műről, Sylvester Jánosról, a Magyar Elektráról, a vizsolyi bibliáról és a kor irodalmi nyelvéről írt rövidebb írások tartoznak. A 17. századot a Barokk ízlés irodalmunkban képviseli, a 18.-at pedig a Kuruc dalpört, Bod Pétert, Amadét, Orczyt, Faludit, Bessenyeit, Báróczit, Kármánt, Dugonicsot, Csokonait és Kazinczyt, tehát a korszak legjelentősebb alkotóit bemutató tanulmányok. A kötet darabjainak többsége ma már nehezen hozzáférhető. Együttes megjelentetésük egyszerre láttatja Horváth János magyar irodalomtörténetének nemcsak fő vonalait, hanem fontos részleteit is.


Horváth ​János irodalomtörténeti munkái III.


A „Horváth János verstani munkái” (2004), a „Horváth János irodalomtörténeti munkái I.” (2005) és a „Horváth János irodalomtörténet munkái II.” (2006) című, az Osiris Kiadónál megjelent kötetek után ez lesz Horváth János összegyűjtött munkáinak negyedik darabja, amely a 19. század első felének irodalmáról írt műveket közli. A kötet három könyvet, négy kismonográfiát és tíz tanulmányt tartalmaz, ezek többsége ma már nehezen hozzáférhető. Együttes megjelentetésük egyszerre láttatja Horváth János magyar irodalomtörténetének nemcsak fő vonalait, hanem fontos részleteit is. A sajtó alá rendezést Korompay H. János és Korompay Klára végezte el.


Horváth ​János irodalomtörténeti munkái IV.


A kötet a XIX. század irodalmának elemzésével foglalkozik: két könyvet és tizenhárom rövidebb terjedelmű tanulmányt, egyetemi előadást, emlékbeszédet, műelemzést, bevezetést és adatközlést tartalmaz.
A két könyv az először 1922-ben megjelent Petőfi Sándor (amely a kötetnek több mint felét foglalja el), valamint a posztumusz, 1999-ben napvilágot látott Gyulai Pál, amely 1927–1928-ból való.
A kötetben eddig meg nem jelent anyagot is találhatunk: az egyik a Nemzeti klasszicizmus irodalomszemléletének nagyobbik része, amely Arany János és Kemény Zsigmond, a másik Salamon Ferenc felfogását mutatja be (mindkét egyetemi előadás az 1930-as évtizedből származik). A kötet darabjainak jelentős része ma már nehezen hozzáférhető.


Horváth ​János irodalomtörténeti és kritikai munkái V.


A Horváth János összegyűjtött munkáit bemutató sorozat V. kötete a századforduló és a 20. század első harmadának irodalmát tárgyalja, elsősorban a líra területén.


Horváth ​János verstani munkái


A tudományos magyar közvélemény 2003-ban ünnepli Horváth János születésének 125. évfordulóját. Mind a kutatás, mind pedig az egyetemi tanítás igényli, hogy munkásságának egészével megismerkedjék, s ennek elengedhetetlen feltétele, hogy művei valamennyi érdeklődő számára ismét hozzáférhetővé váljanak. Verstani munkái közül az első 1909-ből, az utolsó 1958-ból való; a 10 tanulmány és 5 könyv újbóli megjelentetése egy fél század kutatásának és oktatásának folytonosságát, egyúttal pedig különböző állomásait is jelzi. Horváth János Összegyűjtött műveinek ezen első kötete tartalmazza valamennyi verstani könyvét, tanulmányát.

Szép, megkímélt állapotú könyvek.