Lélekvándorlás - Térképmelléklettel és szögmérővel

Összefoglaló

Tartalom:
Ian Stevenson szerint minden ötödik nyugat-európai hisz a lélekvándorlásban, a reinkarnációban. Ha az összes, vallásban és ideológiában hívő ember hitét megvizsgáljuk, azt tapasztaljuk, a halállal kapcsolatban lényegében háromféle válasz létezik. 1. Az emberiség egyharmada nem hisz a halál után létben, életben, Úgy gondolja, az egyéni élet a születéssel kezdődik, a halállal végződik, se előtte, se utána nincsen semmi. Ez a felfogás nagyjából takarja a materializmus fogalmát. 2. Az emberiség második harmada nem hisz a születés előtti életben, ugyanakkor hisz a halál utáni életben, abban mennybéli vagy pokolbéli létet tételez, mely lét, állapot a földi élet erényei, bűnei nyomán, jutalmazásként, vagy büntetésként következik be. 3. Az emberiség harmadik harmada hisz mind a születés előtti, mind a halál utáni életben, hisz a lélekvándorlásban, illetve reinkarnációban. A reinkarnáció szó szerint „ismét húsba hatolást” jelent, re=ismét, in=bele, carno=hús. A reinkarnációba vetett hit abból indul ki, hogy az ember halálakor valódi élete nem alszik ki, csupán a testet veti le a lélek, illetőleg a szellem. A földi életre a túlvilági „közteslét” következik. Ez a „közteslét” bármely tetszőleges ideig tarthat, de olyan eset is lehetséges, amelyben a reinkarnáció azonnal a halál után bekövetkezik. A „közteslét” befejeztével, amely ismétlem, tarthat földi mércével mérve akár évekig, évszázadokig is, a régi személyiség, lélek, szellem új testbe költözik. Az új létforma lehet emberi, állati, növényi vagy akár anyagi (kristály stb.) is, attól függően, előző létformájában hogyan élt a „személy”, hnogyan teljesítette létformájának követelményeit. Az evilági és túlvilági élet úgy váltja egymást, mint nappal az éjt mindaddig, míg a lélek el nem éri a tökéletességet, a Nirvánát. A Nirvána óind szó, kioltódást, kialvást jelent. A buddhizmusban eredetileg a személyes tudat kialvását, az „Én” végét, mindenféle földi vágy, sóvárgás, tévelygés befejeztét jelentette. Ebből lett aztán a későbbiek során a szamszara kialvása. Mi a szamszara? Szintén óind szó, jelentése vándorlás.