Kisebb vagy nagyobb mértékben mindig ki vagyunk téve erősebb vagy enyhébb idegen befolyásnak, de az életnek semilyen szakaszában nem olyan nyilvánvaló ez a fogékonyság, mint a gyerekkorban. Ebből eredően óriási felelőség nehezedik a szülőkre, gyámokra, nevelőkre, tanítókra, akik erőteljesen össztönözhetik a gyermeket a fejlődésben, a benne rejlő képességek és tehetség kifejlesztésében. Ugyanakkor megrekedhetnek a tétlenségben, vagy akár visszaeshetnek olyan helyzetekbe, amelyeken már felülkerekedhettek volna, ha megfelelő életszokásokra, helyes motivációkra és a lélek céljainak a megvalósítására nevelik őket az evolúciós folyamat egyre táguló, fényes perspektívájában.
“… A nevelés során a tudattalan folyamatok és a közvetett hatások olykor fontosabbak, mint az előre eltervezett programok vagy az érdeklődésre számot tartó tananyagok és modern módszerek…” A kötet...