Életképes-e a modernitás?

Összefoglaló

Részletes keresőTémaköri fa
756.621
KIADVÁNNYAL NYÚJTJUK MAGYARORSZÁG LEGNAGYOBB ANTIKVÁR KÖNYV-KÍNÁLATÁT

A kosaram
0
MÉG
4000 Ft
Vissza az oldal tetejére
VISSZA
A TETEJÉREÉSZREVÉTELEK,
JAVASLATOK
Életképes-e a modernitás?
Életképes-e a modernitás?
SZERZŐ
Heller Ágnes
SZERKESZTŐ
Gulyás Gábor
Haraszti Judit
Valastyán Tamás
FORDÍTÓ
Pörczi Zsuzsa
Barabás András
Stébel Éva

'Heller Ágnes: Életképes-e a modernitás?' összes példány
Kiadó: Latin Betűk
Kiadás helye: Debrecen
Kiadás éve: 1997
Kötés típusa: Ragasztott papírkötés
Oldalszám: 333 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar
Méret: 19 cm x 13 cm
ISBN: 963-8558-09-1
FÜLSZÖVEG
Heller Ágnes Életképes-e a modernitás? című sokszólamú tanulmánykötetében - mint ahogy azt a cím is sugallja - a modernitás szolgáltatja a fő- s melléktémákat. A szerző által is kedvelt zenei metaforika ez esetben pregnánsan adja vissza a könyv gondolati ritmusát. Mert miként egy zeneműben a fő- és melléktémák valamilyen szabály szerinti váltakozása határozza meg a harmóniát, úgy e gondolati futamokban a modernitás nagy programjának bizonyos összetevői - az esetlegesség tapasztalata, az univerzális beszédmódok nyújtotta otthon élmény, a társadalomtudományok helyzetének radikális változása, fokozatos előtérbe kerülésük, vagy a szubjektum halála koncepció - főtémákként, míg más esztétikai, etikai és történeti relevanciájú kérdések melléktémákként térnek vissza, s teremtik meg az összhangzást.
Mindazonáltal Heller nem törekszik harmóniára abban az értelemben, hogy az összes, valamiképp előálló problémára megoldást keressen. A lehetséges világoknak a józan ész és a megfontolt gondolkodói gyakorlat által belakható és személyre szabottan elrendezhető mivoltában viszont töretlen a hite. Ezért is lehet egyik legfontosabb kérdése az, hogy életképes-e a modernitás. Hiszen a modernitás évszázadaiban tündökölt legfényesebben és ingott meg a leglátványosabban a józan ész s a megfontolt gondolkodói gyakorlat. Életképességét firtatni tehát voltaképpen azt is jelenti, hogy rákérdezünk a józan ész és egyáltalán a gondolkodás mibenlétére, státuszára. Ugyanakkor a kérdés involválta a két végletet (s a benne rejlő csapda-lehetőséget) egyfelől a totális relativizmusnak, másfelől az apokaliptikus érzékenység felerősödésének a veszélyét - Heller Ágnes magabiztosan elkerüli. Úgy véli, hogy a modernitás izgalmas nyelvjátékaiban a társadalomtudós csakúgy, mint filozófus és a szépíró mindig valamely általa választott vagy neki előírt (játék)szabálynak felel meg, s valójában ebben a megfelelésben éli ki végtelen szabadságát.
Heller, aki egy eldöntendő kérdéssel a bizonytalanság és a lehetségesség gazdag játékterét írta bele könyvcímébe, egy határozott, józan belátáson alapuló szerény javaslatot tesz: "aki tudatában van saját esetlegességének, még mindig megpróbálhatja sorsává alakítani (...) az esetlegességet. Szerintem ez az út még mindig nyitva áll kultúránk számára.

TARTALOM
Előszó 7
Hol az otthonunk? 13
A társadalomtudományok hermeneutikája 39
Szabadság és boldogság Kant politikai filozófiájában 79
Szabadság, testvériség, egyenlőség a kanti ízlésítéletben 101
Jogok, modernitás, demokrácia 119
A politika Isten halála után 133
A gyakorlati ész és ami nem az 153
A mindennapi élet elemi etikája 179
Újabb gondolatok a biopolitikáról 201
A boldog élet és a jó élet mai modelljei 221
A szubjektum halála? 245
A mindenevő modernség 267
Parmenidész és a sztálingrádi csata 281
Mózes, Hszuan-Csang és a Történelem 301
Rekviem egy évszázadért 317

None