A népszerű kultúrdetektív újra akcióban!
Volt egy fiú… akinek emlékére a Karthago együttes 1981-ben megírta a Requiem című slágerét. A dal országos és nemzetközi sikereket aratott, a mai napig több ezer ember énekli a koncerteken, ihletőjére mégis nagyon kevesen emlékeznek.
Ki volt a székesfehérvári koncerten elhunyt fiú? Vajon mi történhetett vele azon a sokat emlegetett, februári estén, és miért nem mesélte el még senki a történetét? Hatala Csenge Requiem című nyomozási naplójában többek között ezekre a kérdésekre keresi a választ.
Csenge további izgalmas dilemmák nyomába ered: Kitiltották-e a Karthago zenekart Fejér megyéből a koncerten történt, tragikus esemény miatt? Kik azok a csövesek? Mi a közös a Technokol Rapidban és a Parkánban? Hogy született meg a Requiem című, híres dal, és milyen fogadtatása volt, amikor először játszották?
Hatala Csenge a valós eseményeken alapuló történetek megszállottja. Első könyvében, a Hírzárlat című dokumentarista regényben az 1973-as balassagyarmati túszdráma eseményeit és utóéletét dolgozta fel. A kötet 2015-ben jelent meg az Athenaeum Kiadónál.
Ez is elérhető kínálatunkban:
Volt egy fiú… akinek emlékére a Karthago együttes 1981-ben megírta a Requiem című slágerét. A dal országos és nemzetközi sikereket aratott, a mai napig több ezer ember énekli a koncerteken, ihletőjére mégis nagyon kevesen emlékeznek. A fiú haláláról kezdetben az a hír járta, hogy a koncerten összetaposta a tömeg. Aztán az is, hogy valószínűleg gyógyszerre (az akkor „híres” Parkánra) ivott alkoholt.
A Cholera-naplóból megismert Gruber Georgina lánya és az Árvízi napló főszereplőjének, Gruber Vilmának az unokahúga, Mosonyi Karolina 1848 tavaszán egy tipikus tizenéves lány életét éli. Iskolába j...
Online ár:
3 825 Ft
Eredeti ár: 4 499 Ft
5
az 5-ből
1 értékelés alapján
Hatala Csenge egy precíz, minden kisebb eseményre kiterjedő nyomozást hajtott végre, minden kis szálba “belekapaszkodott”, hátha az lesz majd, ami feltárja a fiú tragédiáját. Rendkívül érdekesen építette fel a könyvet, folyamatosan fenntartva az olvasó figyelmét. Mindezt úgy vitte véghez, hogy közben bemutatta az akkori fiatalok életét, a “csöves kultúrát”. Minden szavával érzelmek hadát indította el bennem: furcsa és egyben jó érzés volt arról az időszakról olvasni, melyről már rengeteget hallottam édesapámtól, ill.a korosztályától. De a fiatalok életén túl a szerző bepillantást nyújtott a régi rendszerbe is, melyet megdöbbentő volt így, leírva látni.