Megjegyzés: Kihajtható mellékletet tartalmaz. Fekete-fehér ábrákkal.
FÜLSZÖVEG
"Természetesnek vesszük, mert megszoktuk, de korántsem természetes és magától értetődő, hogy a műalkotás, mondjuk egy rövid lírai vers, néhány vagy néhány tucat nyelvi jel segítségével képes egyfelől magába rögzíteni és akár évszázadokon át tárolni egy emberi élményre, egy adott ember - és - valóság viszonyra vonatkozó adatok sokaságát, és másfelől képes ezt vagy ehhez hasonló emberi élmények egész sorát az olvasókban, akár különböző korok, évszázadok, társadalmak olvasóiban újra létre- s mozgásba hozni." Hankiss Elemér tanulmánya arra keresi a választ, hogyan lehetséges ez. "A dolgozat módszere kifejezetten interdiszciplináris jellegű, több tudományág szemszögéből s módszereinek segítségével próbálja a kérdéseket megfogalmazni s megoldani." És nem utolsósorban: érzékeny, finom műelemzések segítségével is. S mindezt abba a mély meggyőződésben, hogy a " műalkotás az emberi élmények föltárásának, elraktározásának és közvetítésének mind ez idáig egyetlen magas hatásfokkal dolgozó eszköze", s mint ilyen, nélkülözhetetlen. Vissza
TARTALOM
Elöljáróban 11
BEVEZETÉS
A könyv célja, módszere, fölépítési 21
A "struktúra" fogalom definíciója 35
A strukturalizmus és a több oldalú kölcsönös kauzalitás elve 35
A struktúra mint erőrendszer 42
A struktúrák mint törvényrendszer 46
A struktúrák rendszere 51
Jegyzetek 58
A műalkotás: komplex modell 66
Struktúra vagy modell? 66
A passzív és az aktív modell 69
A szerkezeti, a funkcionális és az interstrukturális modell 84
A szerkezeti modell 85
A funkcionális modell 87
Az interstrukturális modell 91
Az irodalmi mű mint jelegyüttes és az esztétikum 97
Jegyzetek 100
AZ AKTÍV MODELL
Az irodalomlélektan főbb irányzatai 107
Az asszociációs teória 107
A beleérzés-elmélet 111
Az alakelmélet 116
A behaviorista módszer 123
A freudista irányzat 128
A jungiánus-antropologikus irányzat 135
Jegyzetek 140
Az irodalmi mű hatása 146
Hatástényezők 146
Közvetett hatás 150
Az irodalmi alkotás jelentése 157
Hatáselméletek 161
Jegyzetek 167
Az irodalmi hatásfolyamat dinamikus képlete 170
A statikus képlet 170
A dinanikus képlet 171
Élmény, energia, tükrözés, jelrendszer 177
Jegyzetek 185
Az irodalmi hatásfolyamatban szerepet játszó energiák 188
A pszichoszociális energiákról általában 188
Alkotó és formáló energiák 191
Az energiák nyelvi rögzítése 196
Nyelv és energia 200
Jegyzetek 202
Az aktív modell energiát sugárzó mechanizmusai 205
Az Eltérítés 205
A Sűrítés 212
A Feszültség 228
Jegyzetek 243
A SZERKEZETI MODELL
A szerkezeti modell négy szintje 251
Kosztolányi Októberi táj című versének szerkezeti modellje 257
Az élmény nyelvi rögzítése 257
A vers szerkezeti modellje 266
a) A nyelvi összefüggések szintje 266
b) A valóságmozzanatok és jelentések szintje 269
c) Az értékmozzanatok szintje 271
d) A kompozíciós összefüggések szintje 273
A regénybefejezések szerkezeti modellje 278
Zárómozzanatok a nyelvi szinten 278
Záromozzanatok a kompozíció szintjén 282
Zárómozzanatok a valóságszinten 287
Zárómozzanatok az értékszinten 293
a) Értéktípusok 294
b) Egyszerű értékszerkezetek 296
c) Értékhalmozás 305
d) Értékkonfliktus 310
Jegyzetek 320
A drámai katarzis szerkezeti modellje 324
A katarziselméletek 324
A mítoszok és a rossz eredete 327
A tragédiák és a rossz eredete 332
A "katarzisgépezet" 338
A katarzis mint illúzió 348
A 20. század és az antikatarzis 357
Jegyzetek 367
Shakespeare Hamletjának szerkezeti modellje 369
Az irodalmi mű "összhatása" 369
A "hatásimpulzus" mint közös mértékegysét 370
Az első kísérlet 372
A hatás "sűrűsége" 376
A domináns impulzusok 377
Az ismétlő és variáló technika 381
A katarzis 383
A hatás csatornái 385
A hatástáblázat 387
A második kísérlet 389
Feladatok és lehetőségek 399
Jegyzetek 405
A szerkezeti modell kvantitatív elemzésének módszerei 412
Bevezetés 412
a) Strukturalizmus és "neostrukturalizmus" 412
b) Az előzmények 416
A nyelvi szerkezet 421
a) Mérések a hang, a szótag, a ritmus szintjén 421
b) Mérések a szó szintjén 427
c) Mérések a morfológia és a szintaxis szintjén 434
A nem nyelvi szintek 437
a) Mérések a kompozíciós mozzanatok szintjén 437
b) Mérések a valóság- és az értékmozzanatok szintjén 444
Műelemzés és információelmélet 447
Jegyzetek 453
A FUNKCIONÁLIS MODELL
A makrodinamizmusok 467
Jegyzetek 485
A mikrodinamizmusok: A) A síkváltás 488
Kísérletek az irodalmi hatás intenzitásának mérésére 488
Komplex képek: a hatás intenzitásának igen magas foka 490
A síkváltás mint a hatás alapvető mozzanata 498
A többsíkúság és a síkváltás különböző típusai 520
A síkváltás mint az irodalmi valóságábrázlás dialektikus mozzanata 518
Jegyzetek 520
A mikrodinamizmusok. B) Az oszcillálás 522
Az első hipotézis 522
Köznyelv és retorika 524
Retorika és irodalom 527
A második hipotézis 534
Népköltészet 540
Költészet 548
Regény 559
Dráma 563
Jegyzetek 569
Az "oszcillálás" mint az esztétikai élmény forrása 574
Jegyzetek 596
AZ INTERSTRUKTURÁLIS MODELL
A "vershelyzet" 603
A költő dilemmája 603
A tér- és az időmozzanatok bekódolása 607
A helyzettípusok 611
A Helyzet és a Válasz kapcsolata 617
A Válasz bekódolása a Helyzet-leírásba 625
A vers belső dinamikája 630
Jegyzetek 633
Kihez szól a vers? A) A magyar költészet 635
A kommunikációs viszony mint szemantikai tényező 635
A kommunikációs viszony mint történeti tényező 646
Jegyzetek 659
Kihez szól a vers? B) Az európai költészet 663
Jegyzetek 681
Ez is elérhető kínálatunkban:
Online ár:
1 100 Ft