A középosztály forradalma

Nagyon érdekes témát választott a szerző a kutatása során. A fejlett országokban az egyik legnagyobb problémát a középosztály elszegényedése jelenti, mely folyamatot a 2008-2009-es pénzügyi válság és a globalizáció még inkább felerősített. Ugyanakkor a globalizáció egyszersmind elősegítette a társadalmi egyenlőtlenségek mérséklődését és a középosztály megerősödését a feltörekvő gazdaságokban (Kína, India). A meritokratikus társadalmi berendezkedésnek nemcsak történelmi előzményei vannak, hanem a jelenkori globalizáció mellett is kiemelkedő jelentőséggel bíró jelenségről van szó. Kiválónak tartom a szerző azon törekvését, hogy konkrét példákon mutatja be a meritokrácia gyakorlatban való érvényesülését (Szingapúr, Dél-Korea stb.). Szintén nagyon hasznos része a könyvnek a 2010 utáni magyar gazdaságpolitika elemeinek, és a kormányzat azon törekvéseinek bemutatása (közvetett és közvetlen intézkedések csoportosítása), melyek a meritokratikus társadalmi rendszer megteremtésére irányulnak. Ugyancsak lényeges szempontot jelent, hogy a gazdasági fejlettség vizsgálata során a statikus mutatónak számító GDP helyett a szerző - holisztikus megközelítést alkalmazva - egyéb összetett, gazdaság állapotát kifejező mutatókat is átfogóan vizsgál (lásd az ENSZ keretében kidolgozott Human Development Indexet, az OECD részéről alkalmazott Better Life Indexet és a Harmonikus Növekedési Indexet), hangsúlyozva azok előnyeit és hiányosságait. Összegezve elmondható, hogy a könyv nemcsak a meritokrácia és a középosztály fogalmának értelmezéséhez nyújt segítségét, hanem alapul szolgál a globalizációs folyamat szélesebb körű összefüggéseinek a megértéséhez.