A vezetéstudomány alapjai

Összefoglaló

Tartalomjegyzék:

Táblázatok és ábrák jegyzéke

BEVEZETÉS

ELSŐ RÉSZ
A VEZETŐI GONDOLKODÁS FEJLŐDÉSÉNEK FONTOSABB MÉRFÖLDKÖVEI

I. FEJEZET: A VEZETÉSTUDOMÁNY FEJLŐDÉSE AZ ÓKORTÓL A MODERN IRÁNYZATOK SZÜLETÉSÉIG
1. A vezetéstudomány fejlődése
1.1. A vezetéstudomány megjelenése
1.2. Ókori vezetéstudományi ismeretek
1.3. Középkori vezetéstudományi ismeretek
1.4. Az újkori vezetéstudomány

II. FEJEZET: KLASSZIKUS IRÁNYZAT
1. Taylor munkássága
1.1. Taylor életútja
1.2. Taylor útja a "tudományos menedzsmenthez"
1.3. Taylor módszerének lényege
1.4. A Taylor-i módszer kritikája
2. Taylor követői
3. Henry Fayol rendszere
3.1. Funkciók és elvek
3.2. Fayol rendszerének értékelése
4. Max Weber

III. FEJEZET: VISELKEDÉSTUDOMÁNYI IRÁNYZAT
1. A viselkedéstudományi irányzat
1.1. Az irányzat lényege
2. Elton Mayo munkássága
2.1. Mayo kísérletei
2.2. Mayo irányzatának értékelése
3. Kurt Lewin munkássága
3.1. Lewin németországi kísérletei
3.2. Lewin USA-beli munkássága
4. Douglas McGregor
5. Rensis Likert
6. A "Human Relations" irányzat értékelése

IV. FEJEZET: A TUDOMÁNYOS MODERN IRÁNYZAT ÉS AZ INTEGRÁCIÓS IRÁNYZATOK
1. Tudományos (kvantitatív) irányzat
2. Integrációs irányzatok
2.1. Az integrációs irányzatok rendszerezése
2.2. Szociális rendszerek iskolája
2.3. Folyamatszemléletű iskola
2.4. Empirikus iskola
2.5. Szituatív iskola (Fiedler kontingencia elmélete)

MÁSODIK RÉSZ
A SZERVEZETTUDOMÁNY ELMÉLETI ALAPJAI

V. FEJEZET: A SZERVEZETTUDOMÁNY ALAPJAI
1. Szervezeti alapfogalmak
2. Szervezetek strukturális jellemzői
2.1. Munkamegosztás
2.2. Hatáskörmegosztás
2.3. Koordináció
2.4. Konfiguráció

VI. FEJEZET: A SZERVEZETI ALAPFORMÁK
1. A szervezeti felépítést meghatározó feltételek
2. Szervezeti alapformák
2.1. Egystruktúrájú szervezetek
2.2. Duális szervezetek
3. Szervezeti struktúrák és jogi formák egysége

VII. FEJEZET: MINTZBERG SZERVEZETMODELLJE ÉS A MEGFELELŐ SZERVEZETI STRUKTÚRA KIALAKÍTÁSA
1. Mintzberg szervezetmodellje
1.1. A modell általános jellemzői
1.2. Mintzberg szervezettípusai
2. A megfelelő szervezeti struktúra kialakítása
2.1. A szervezettervezés öt komponense
2.2. A szervezeti struktúra kialakításának irányelvei
2.3. A szervezetek "láthatatlan" struktúrája
2.4. A szervezeti struktúra átalakítása

HARMADIK RÉSZ
A VEZETŐ FUNKCIÓI

VIII. FEJEZET: A VEZETÉS FUNKCIÓIRÓL ÁLTALÁBAN
1. A vezetés funkciói
1.1. Rendszerezési kísérletek

IX. FEJEZET: A VEZETÉS FUNKCIÓI 1.: A TERVEZÉS
1. Hitt-kerék 1. pont: az elképzelés megalkotása
1.1. Az elképzelés alkotórészei
2. Hitt-kerék 4. pont: helyzet-meghatározás
2.1. A stratégiai tervezés elemei
2.2. Környezeti és társadalmi felelősség
2.3. Környezeti lehetőségek
2.4. Adottságok
2.5. A szervezet
2.6. Erőforrások
2.7. Emberek
2.8. Tudás
2.9. Folyamatos vezetői támogatás
2.10. Stratégiai akciók
3. Stratégiai tervezés a terület- és településfejlesztésben
3.1. Elméleti alapok
3.2. A tervezés folyamata

X. FEJEZET: A VEZETÉS FUNKCIÓI 2.: A SZERVEZÉS
1. Hitt-kerék 2. pont: a csapat kialakítása
1.1. A csapat definíciója
1.2. A "termelékeny csapat" jellemzői
1.3. A csapatvezetés fogalma
1.4. A kiváló csapatvezető jellemzői
2. Hitt-kerék 3. pont: az értékeke tisztázása, avagy a szervezeti kultúra általános jellemzői
2.1. Definíció
2.2. A szervezeti kultúra kialakulásának folyamata
2.3. Kultúra és szervezeti felépítés

XI. FEJEZET: A VEZETÉS FUNKCIÓI 3.: A VEZETÉS
1. Hitt-kerék 5. pont: kommunikáció
1.1. Jakobson modellje
1.2. A Jakobson-modell működése szervezeti kommunikáció esetén
1.3. A zaj
1.4. Visszacsatolás (feed-back)
1.5. A zaj fajtái
1.6. A kommunikációs zajok elleni küzdelem a szervezetben
2. Hitt-kerék 6. pont: képessé tétel
2.1. A motiváció definíciója
2.2. Összegzés

XII. FEJEZET: A VEZETÉS FUNKCIÓI 4.: AZ ELLENŐRZÉS
1. Hitt-kerék 7. pont: felkészítés (képzés és fejlesztés)
1.1. bevezetés
1.2. Az MBA képzések jellemzői
1.3. Az MBA programok Magyarországon
1.4. A coaching
1.5. A tréningek
1.6. Következtetések
2. Hitt-kerék 8. pont: mérés
2.1. A mérés eszközrendszere
2.2. A mérési módszerek alapja: a vállalati információs rendszerek
2.3. Az integrált vállalatirányítási rendszerek (IVR)
2.4. Az IVR funkcionalitása egy élelmiszergazdasági esetpéldán keresztül
2.5. Az integrált vállalatirányítási rendszerek és az üzleti intelligencia
3. Jövőbeni fejlődési irány: tudásmenedzsment és az információ mint hatalmi tényező