A Habsburgok FÜLSZÖVEG
A Habsburgok évszázadokon keresztül fontos szerepet játszottak Európa történetében. Jelentőségüket, szerepüket azóta is vitatják, csodálóik és kérlelhetetlen ellenfeleik mindmáig vannak. A két kiváló történész, Gonda Imre és Niederhauser Emil nem csupán a család történetét írta meg, nem is a Habsburgok országainak részletes történetét, hanem azt vizsgálták korszerű szemlélettel, és széles körű tájékozottsággal, hogy milyen szerepük volt a társadalmi haladás menetében és a nemzetközi viszonyok alakulásában.
A külföldi könyvpiacok állandó slágerei a Habsburgokról szóló könyvek. Gonda Imre és Niederhauser Emil modern szemláletű marxista feldolgozása rangos helyet vívott ki a habsburgokkal folalkozó nem csekély számú könyv között. Mindkét kiadása napok alatt elfogyott.
A kötetet gazdag képanyag, s több genealógiai táblázat és részletes térképek egészítik ki. A történelem küszöbén - ELŐSZÓ
Az i. e. XIII. sz. végétől komor és baljós felhők gyülekeztek a Mediterrán-medence kék egén, aggasztó bajokat sújtottak korábban erősnek és megingathatatlannak vélt birodalmakat. Természeti csapások, gazdasági válság, véres háborúk fenyegettek, jól szervezett központi hatalmak omlottak össze, legyőzhetetlennek hitt hadseregek váltak semmivé. A paloták urai elmenekültek, gazdag kereskedővárosok váltak fosztogatók áldozataivá, a szántóföldek termését felperzselték, a jószágot elhajtották. Mivel pedig a hatalom alapját képező katonaság vagy felbomlott, vagy éppen akkor távoli területeken vívott háborúkban vett részt, mindenütt szabadon garázdálkodtak a rablóbandák, vállalkozó kedvű zsoldosok gyilkoltak, raboltak, pusztítottak, hiszen már nem mellett félniük a terület urainak megtorlásától.
A trójai háború korában vagyunk, amikor az egyesült hellén hadak végső, kétségbeesett erőfeszítéssel próbálták megakadályozni a gazdasági összeomlást; tervbe vették Trója lerombolását, hogy így utat nyissanak az Észak felé irányuló szabad kereskedelem számára. A bajok persze nem csupán a görög világot sújtották, hanem a környező országokat is. Nem tudott az újabb vésznek ellenállni, és elbukott a vazallusai lázongását addig sikerrel elnyomó Hettita Birodalom, s vele együtt sok kisázsiai városállam is Az első világháború és a forradalmak képei - ELŐSZÓ
A párizsi kommün leverése (1871) után a fejlett tőkés országokban kezdenek kialakulni a szabad versenyen alapuló kapitalizmust felváltó imperializmus vonásai. A termelés és a tőke koncentrációja olyan fokot ér el, hogy megjelennek a monopóliumok, és egyre meghatározóbb szerephez jutnak a gazdasági és politikai életben; megkezdődik az ipari és a banktőke összefonódása, megjelenik a finánctőke és a fináncoligarchia; az árukivitel mellett fokozottabb szerephez jut a gyarmatokra és a függő országokba irányuló tőkekivitel; a tőkések nemzetközi monopolszervezetek hoznak létre, melyek felosztják maguk között a világot; meggyorsul a még szabad afrikai, ázsiai és más területek gyarmatosítása. A századfordulón befejeződik a vezető tőkés hatalmak között a világ területének felosztása, s megkezdődik az első világháborúhoz vezető harc az imperialista hatalmak (és a politikájuk mögött álló monopóliumok) között a gyarmatok, a befolyási övezetek újrafelosztásáért Pozsonyi koronázási ünnepségek --
TARTALOM
Bevezetés 5
A koronázás 7
A koronázási jelvények 7
A korona 8
Szent István palástja és kardja 10
A jogar 10
Az országalma 10
A pozsonyi koronázások 12
Miksa és Mária 12
Rudolf 25
II. Mátyás 25
Anna 26
II. Ferdinánd 26
Eleonóra 28
Mária Anna 28
IV. Ferdinánd 28
Mária Eleonóra és I. Lipót 30
I. József 30
III. Károly 32
Erzsébet Krisztina 36
Mária Terézia 36
II. Lipót 38
Mária Ludovika 44
Karolina Auguszta 48
V. Ferdinánd 48
A királyi útvonal 55
A Szent Márton-székesegyház 56
A Főtér 58
A ferencesek temploma és kolostora 58
A Mihály-kapu 60
A koronázási vagy királydomb 62
A prímási palota 63
A Grassalkovich palota 64
A vár 67
Befejezés 71
Felhasznált irodalom 72
A képek jegyzéke 73