FÜLSZÖVEG
Magyarország története a 19. században
A "hosszú" 19. század magyar történelmét bemutató egyetemi tankönyv - amely az első kiadás bővített, javított változata - korszerű, új kutatásokon alapul. Megjelenése nem csupán a felsőoktatás, hanem az egész közoktatás, a szakközönség és az érdeklődők számára is rendkívül fontos, hiszen igen sok romantikus elképzelés, hivatkozás és vita kötődik a korhoz. A hiteles, összefoglaló ismereteket nyújtó szakkönyv a történelemtanárok továbbképzéséhez is nélkülözhetetlen. A kötet szerzői elismert magyar történészek: Csorba László, Dobszay Tamás, Fónagy Zoltán, Gergely András, Kövér György, Pajkossy Gábor, Pölöskey Ferenc, Tóth Zoltán. A tankönyvben megtalálhatók a szöveggyűjteményre vonatkozó kereszthivatkozások is.
TARTALOM
A Habsburg Birodalom és Magyarország 1848 előtt (Gergely András - Pajkossy Gábor)
A birodalom területi változásai 11
Az osztrák császárság megalapítása 12
A dinasztia 14
A birodalom központi kormányzata 16
A tartományok helyzete 18
Magyarország a Monarchiában 19
A Magyar Királyság 20
Dalmát-, horvát- és szlavónországok 22
Erdély Nagyfejedelemség 23
Katonai Határőrvidék 24
A bomló feudalizmus gazdasága (Fónagy Zoltán)
Birodalmi gazdaságpolitika 26
Vám- és adórendszer 28
Gyarmatosító gazdaságpolitika avagy egyenlőtlen partnerség? 30
Államháztartás és pénzrendszer 31
Hitelviszonyok 34
Szállítás, közlekedés, posta 36
A külkereskedelem és a belső piac 39
Konjunktúrák és válságok 41
Paraszti gazdaság - földesúri birtok 44
Növénytermesztés 47
Szőlő és bortermelés 49
Technika, terméshozamok 49
Állattenyésztés 50
Céhes ipar 52
A tőkés iparfejlődés és a gyáripar kezdetei 54
A rendi társadalom utolsó évtizedei (Dobszay Tamás - Fónagy Zoltán)
A népesség 57
Egészségügy, higiénia 59
Demográfiai katasztrófák 62
Család és háztartás 64
Nemi szerepek 66
Az életciklus szakaszai 68
Idő- és térfelfogás 70
Települések 73
Városforgalom és városi szerepkör 76
Társadalomszerveződés 77
Társadalmi fegyelmezés 79
Etnikai viszonyok 81
Vallási megoszlás 83
Rendi tagoltság 84
Mágnások 87
Birtokos nemesség 89
Kisnemesség 92
Hagyományos paraszti világ 95
A parasztság tagozódása 98
Jobbágyviszonyok 102
Változások és feszültségek az úrbéri viszonyokban 105
Patriarchális kapcsolat vagy fokozódó feszültség? 109
A paraszti világ peremén 111
A régi városi polgárság 112
Új polgári elemek 114
Értelmiség, tisztviselők 118
Polgárság alatti rétegek: céhlegények, munkások 119
Katonaság 121
Az abszolutizmus és a rendiség utolsó küzdelmei. Az első reformtörekvések (Pajkossy Gábor)
Felvilágosult abszolutizmus, felvilágosult rendiség, polgári átalakulás 125
II. József rendszerének bukása, a jozefinizmus öröksége 126
Politikai irányzatok 128
A nemzeti ébredés kezdetei 131
Az 1790-1791. évi magyar országgyűlés 132
Az 1790-1791. évi erdélyi országgyűlés 134
A rendszeres bizottsági munkálatok 135
A magyar jakobinus mozgalom 137
Folytonosság vagy kitérők? 140
A konzervatív abszolutizmus megszilárdulása 141
Magyar rendiség, rendi nacionalizmus 143
Magyarország a napóleoni háborúkban 145
Az abszolutizmus felülkerekedése 147
Az 1825-1827. évi országgyűlés, a rendszeres bizottsági munkálatok felülvizsgálata 151
A művelődés és a műveltség polgárosodása. (Dobszay Tamás)
Művelődési viszonyok 154
A kultúra tagoltsága 155
Szellemi áramlatok - művészeti irányzatok 156
Az egyházak kulturális szerepe 159
Az oktatás 163
Nyelvújítás 166
Kulturális intézményrendszer 168
A sajtó és a könyvkultúra 170
Szépirodalom 173
Társadalomtudományok 177
Alkalmazott és természettudományok 179
Színjátszás 181
Zene 184
Építészet és képzőművészetek 185
A nemzetiségek nemzeti kultúrájának kibontakozása 188
A reformkor (1830-1848) (Pajkossy Gábor)
A reformkor 191
Európa és Magyarország 1830-ban 193
A polgári átalakulás első programjai - Széchenyi és Wesselényi munkái 194
Az 1931. évi parasztfelkelés 197
A rendszeres bizottsági munkálatok a vármegyék előtt 199
A rendi fórumok a reformkorban 200
Az 1832-1836. évi magyar és az 1834-1840. évi országggyűlés 203
A politikai nyilvánosság új formái 214
Kossuth, a Pesti Hírlap és a Széchenyi-Kossuth vita 216
Az újkonzervativizmus 219
A nem magyar népek nemzetté válása - a nacionalizmusok konfliktusai 221
Az 1843-1844. évi magyar országgyűlés 223
Kormányon az újkonzervatívok 225
A centralisták 227
Az erdélyi politika kérdései az 1840-es években 228
Az újkonzervativizmus és az ellenzéki liberalizmus párttá szerveződése 231
Az utolsó rendi országgyűlés 233
A forradalom és az önvédelmi háború (1848-1849) (Gergely András)
1848-1849 historiográfiája 236
Forradalmi áttörés március 3 - április 11. között 238
A "törvényes forradalom" - az áprilisi törvények 241
A hatalomra került magyar liberálisok 244
A társadalom és a forradalom 245
A nemzetiségek válaszai a forradalom kihívására 146
A népképviseleti országgyűlés 248
A Batthyány-kormány külpolitikája 250
A feszültségek nyár végi fokozódása 251
A szeptemberi fordulat 253
Az Országos Honvédelmi Bizottmány: Kossuth 255
Az ellenforradalom második fegyveres támadása: Windisch-Grätz258
A kormány és a parlament Debrecenben 259
A hadszínterek 260
A nemzetiségi kérdés a történetírásban 262
A tavaszi hadjárat 264
Az ellenforradalom céljai és eszközei 265
A függetlenségi nyilatkozat 267
A nemzetközi helyzet és a nemzetiségi kérdés 269
Az ellenforradalom harmadik támadása: Haynau és Paszkevics 271
Az utolsó katonai és politikai erőfeszítések 274
Vereség, megtorlás 275
Batthyány, Kossuth, Görgei a történetírásban 276
Az önkényuralom kora (1849-1867) (Csorba László)
Föderalizmus vagy centralizmus, alkotmányosság vagy abszolutizmus? 279
A császár és kormánya 280
Az új hatalom berendezkedése 282
Politikai hangulatviszonyok 287
Konzervatívok és hajdani centralisták 289
Deák és a passzív ellenállás politikája 289
Merre tovább, Magyarország? 290
Tervek és remények az emigrációban 292
A nemzetiségek helyzete 293
A birodalom gazdasági közösségében 294
Az úrbéri pátens 295
Ipar- és kereskedési szabadépítés és az áruforgalom fejlődése 299
Iparfejlődés 301
Arisztokraták, nemesek 302
Polgárok, értelmiségek 303
Munkások, parasztok 304
Művelődési intézmények 305
Tudományok 306
Szépirodalom, művészetek 308
Európai válság és háborús verség 310
A válság elmélyülése 312
Az Októberi Diploma és a Februári Pátens 313
Az 1861. évi országgyűlés 316
Az "ideiglenes" önkényuralom 319
A Dunai Szövetség terve 320
A kiegyezési törekvések erősödése 321
A kiegyezés megkötése és tartalma 323
A kortársak vitája a kiegyezésről 325
Piaci hullámzások és gazdasági növekedés (Kövér György)
A neoabszolutizmus gazdaságpolitikái 327
A gazdasági kiegyezés 328
A magyar gazdaságpolitika lehetőségei 330
Piacosodás és monetarizáció 333
Pénzrendszerek 337
Bank- és hitelrendszerek 338
A nemzetközi értékpapírpiac és Magyarország 341
A Monarchia közös piaca - előny vagy hátrány? 343
Gazdasági szerkezet és növekedés 345
Mezőgazdaság és élelmiszeripar 346
Az iparosodás elméletei 352
Nagyvállalatok: vasút és nehézipar 353
Ütem és ciklikusság 357
A dualizmus rendszerének kiépülése és konszolidált időszaka (1867-1890) (Csorba László)
A dualista államszervezet kialakítása 360
A függő kérdések rendezése 362
Pártviszonyok, politikai küzdelmek 367
A Tisza-kormányzat első feladatai és az okkupációs válság 370
A Tisza-konszolidáció évei 372
Tisza Kálmán bukása 378
Az önkényuralom és a kiegyezés kora a történetírásban 379
A dualista monarchia külpolitikája (Gergely András)
Kontinentális külpolitika - világpolitika 385
A dualizmus külpolitikai konszolidációja 387
"Keleti kérdés" - balkáni politika 390
A világpolitika peremvidékén - a világháború centrumában 393
Magyarország társadalma a 19. század második felében (Dobszay Tamás - Fónagy Zoltán)
Népesség és népesedési viszonyok 397
Népesedési katasztrófák 400
Az egészségügyi, táplálkozási és lakásviszonyok javulása 401
Család és háztartás 403
Házasodási szokások 406
A nemek viszonya 407
Az életciklus szakaszai 410
Etnikai viszonyok 412
Felekezetek és vallási élet 417
Az időfelfogás változása 421
Viszony a természethez és a térhez 423
Kivándorlás és bevándorlás 426
Belső vándorlás, településszerkezet, urbanizációs folyamat 427
Társadalmi fegyelmezés, a viselkedés szabályozása, térhasználat 430
Társadalomszerveződés, egyletek 432
Társadalmi átrétegződés 434
Nagybirtokosok és arisztokraták 435
A nagypolgárság 438
A középosztály 440
Kispolgárok 445
A birtokos parasztság 448
A mezőgazdasági bérmunkások 453
A városi munkások 456
Utórendiség? - a polgárosodás hiányai és eredményei 458
Magyarország kulturális élete a dualizmus idején (Dobszay Tamás)
Művelődési viszonyok 460
A kultúra tagoltsága 462
Szellemi áramlatok és fontosabb művészeti irányzatok 463
Az oktatás 465
A tudományos és kulturális intézményrendszer 473
A humán és a társadalomtudományok 475
Az alkalmazott és természettudományok 477
A sajtó 478
Szépirodalom 481
A képző- és építőszművészet 484
Színjátszás és zene 486
A dualizmus válságperiódusa (1890-1918) (Pölöskei Ferenc)
A dualizmus válságjelei 490
Szapáry Gyula kormánya 491
Wekerle Sándor első miniszterelnöksége 493
Egyházpolitikai reformok 495
Bánffy Dezső báró a kormány élén 496
A millenium 497
A viharos századvég 498
A századforduló Széll-csendje - Széll Kálmán miniszterelnöksége 500
Khuen-Héderváry Károly gróf első miniszterelnöksége 502
Tisza István gróf első miniszterelnöksége 504
A házszabály-revízió és a "nagy obstrukció" 505
A "darabont"-kormány 506
A munkásság szervezetei és mozgalmai 508
Agrármozgalmak a századfordulón 512
A nemzetiségek meghatározó politikai mozgalmai a századfordulón 515
A koalíciós Wekerle-kormány 517
A koalíció bomlása - új pártok alakulása 520
A Nemzeti Munkapárt megalakulása és választási győzelme 522
A háborús feszültség erősödése és a véderőreform elfogadtatása 524
Ellenzéki pártok, irányzatok 525
Tisza István nemzetiségi politikája 527
A világháború kitörése 528
Villámháborús tervek, kudarcok 531
A hátország gazdasági, szociális és politikai viszonyai 533
A Monarchia szétesése, az összeomlás 537
A történetírás a dualizmus utolsó évtizedeiről 540
Függelék
Államfők, kormányfők 547
Irodalom 551
Ez is elérhető kínálatunkban:
Online ár:
1 790 Ft
Online ár:
2 590 Ft
Online ár:
2 980 Ft